Kell a gyereknek a korlát?

Az elmúlt hetek tapasztalatai alapján fogalmazódott meg bennem ismét a címben szereplő kérdés, ami egyben egy könyv címe is (kérdőjel nélkül). A nagyobbik lányomtól kaptam pár éve, és nagy élvezettel olvastam. Még szülői értekezletre is bevittem. Jan Uwe Rogge taglalja, hogy igenis kell, és nem lehet mindent a gyerekre ráhagyni. Sajnos azt tapasztalom, hogy manapság nem nagyon tud, vagy nem akar fegyelmezni a szülő. (Tisztelet a kivételnek, senkit sem szeretnék megsérteni, amit írok, azt a környezetemben tapasztalom, de Vekerdy Tamás ajánlásában is erről olvashattok.)

"Kell a gyereknek a korlát… de a felnőttnek is. Kell a korlát a szülőnek, a nevelőnek, a tanárnak is, vagyis mindazoknak, akik részt vesznek a nevelési folyamatban. Az a nevelő, aki nem állít fel korlátokat, tehetetlen báb lesz, akit a gyerek semmibe vesz, és rabszolgájának tekint. A korlát ahhoz is hozzásegít, hogy kölcsönösen elfogadjuk és tiszteletben tartsuk egymás személyiségét.

Bár a szülők, nevelők, tanárok zöme ösztönösen érzi, hogy korlátokat felállítani helyes dolog, ha cselekvésre kerül a sor, igen sokan elbizonytalanodnak. Mindenki „csak jót” akar a gyereknek, s az általános vélekedés szerint ez kizárja a korlátozást. Mekkora tévedés! Márpedig nem egy szülő-gyerek kapcsolatban bizony alaposan eleresztették a gyeplőt – a szülő némán tűr, csak tűr, míg ki nem fakad, hogy zeng tőle a ház. Bölcs és gyakorlatias szerzőnktől nemcsak azt tudhatjuk meg, hogy kell a gyereknek a korlát, hanem azt is, hogy milyen korlátozásra van szüksége és mikor, és ezt hogyan lehet a siker reményében alkalmazni." Vekerdy Tamás

Aztán ha a gyermek bekerül az óvodába vagy az iskolába, öntörvényű lesz és nem tudja elfogadni a közösségi élettel együtt járó szabályokat. Most is van néhány ilyen tanulóm a két osztályban. Általában tudják, hogy nem helyes, ahogy viselkednek, de valahogy mégsem akarnak vagy tudnak változtatni. Ma is megkérdezte az egyik gyerek, hogy ő miért nem kapott kis képet. (Tudjátok, a Szuperfiú, Szuperlány.) Nem is tudta, hogy mikor viselkedett rosszul. 

Ezért aztán arra gondoltam, az ajtóra teszek olyan képeket, amin látják, hogy hogyan kellene és hogy nem szabad viselkedniük. Talán ez segít. Mivel az elsősök olvasni még nem tudnak, keresnem kellett olyan megoldást, ahol rajzokkal illusztrálják a betartandó szabályokat. Korábbi gyűjtésből vannak a képek, de a forrás megjelölése miatt most ismét rákerestem, és találtam színes képeket is. Ki ki válasszon kedvére, és használja őket csoportja, osztálya javára!

ITT akadtam olyan hasonló képekre, mint amit pár éve mentettem le a gépemre. Ízelítőül néhány, a többit a külföldi oldalon megtaláljátok.

Aztán a színes oldalak is "előkerültek". IDE kattintva válogathattok közülük.

Ezek a képek inkább óvodába valók, de az iskolában is használhatunk belőle néhányat.

Ha valaki még több képre vágyik, ITT aztán találhat kedvére valót. Csak legyen elég ideje. Természetesen, vagy sajnos (?) a szöveget törölni kell, vagy magyarra változtatni. Én már elkezdtem a magyarosítást.