2015. április 30., csütörtök

Anyák napi ötlet: Szívszövés

Miután elkészültünk az anyák napi ajándékokkal, (amit most már csak utólag fogok megmutatni, mivel egy anyuka is olvassa a bejegyzéseket), a héten a tantermünket csinosítgattuk.

2015. április 28., kedd

Mondatfajták gyakorlásához a Barátaink képei

Három éve, az egyik bejegyzésben leírtam a mondatfajták tanításának menetét, amit egy régi Tanító újságban találtam, és amit azóta is alkalmazok. Az idén úgy gondoltam, hogy épp itt az ideje, hogy egy kicsit felfrissítsem ezeket a rajzokat. Átlátszó papírra átmásoltam őket, filctollal áthúztam, majd beszkenneltem, végül a Paint-ben kiszíneztem.

2015. április 18., szombat

Kivonás tízesátlépéssel első és második osztályban - ahogy én csinálom

Előző bejegyzésemben a tízesátlépéses összeadás praktikáit mutattam meg, ahogy én csinálom immár több mint 20 éve. Most a kivonáshoz szeretnék ötleteket adni.
Mint azt már az összeadásnál is írtam, bizonyára mások is alkalmazzák a kivonásnál ezt a módszert, de van, aki számára újdonság, és egy új lehetőség. Korábban én is kipróbáltam idősebb kolléganők ötleteit, aztán kitaláltam, hogy hogy a legegyszerűbb. (Persze másnak is támadhatott ugyanez az ötlete, Amerika felfedezését is van, aki Kolumbusz Kristófhoz köti, a dánok és egyéb északi népek viszont a viking Leif Eriksonhoz.)

2015. április 14., kedd

Összeadás tízesátlépéssel első osztályban - ahogy én csinálom

Első osztályban az elmúlt hetekben tanultuk az összeadást tízesátlépéssel, néhány órája a kivonás került terítékre. Bizonyára minden kollégának megvan a saját módszere, gondoltam, épp itt az ideje, hogy megmutassam, én hogyan csinálom.

2015. április 11., szombat

Korábbi évek anyák napi műsorai: 2007-2008-as tanév, 2. osztály



DAL:


FORGATOM A NAPTÁRUNKAT

Forgatom a naptárunkat,
libegnek a tarka lapok,
április négy, első május
piros betűs ünnepnapok.

Május…! Hopp megállok!
Piros ím a naptár lapja.
Nekünk nagyon kedves ünnep
Május … : anyák napja .

No, gyerekek , nézzünk széjjel
mi van ami szép és drága.
Lepjük meg sok jóval, széppel
anyukát anyák napjára.

Két ötöst kaptam a héten
egyik írás, másik számtan.
Hazavittem anyukámnak
mind a kettőt neki szántam.

Anyák napján megígérem
hogy még sok-sok ötöst szerzek
ennél szebben nem zárhatom
ezt a kis köszöntő verset.

Szót fogadok és jó leszek
szeretettel megfogadom.
Ajándékul jó anyámnak
ezt adom ezen a napon.

Jaj, mit adjak e szép napon
Maminak anyák napjára.
Köszönettel sok-sok puszit
édes jó anyám arcára.

Egy - kettő, tíz száz és ezer
Nem is tudok annyi számot
amennyi sok boldog évet
édes anyunak kívánok.



Dal: Orgona ága




Kőhalmi Erzsébet: Még a nap is…

Még a nap is szebben süt,
mert anyák napja van ma,
sok madár is fenn az ágon
folyton ezt csipogja:
Kezemben egy virágcsokor,
mit is mondjak néked?
Elmondom hát újból, újból,
hogy szeretlek téged!
Mesélj, hogy örültél,
mikor megszülettem?
Mesélj, hogy aggódtál,
mikor beteg lettem?
Azóta megnőttem,
ugye, édesanya?
Mégis beleférek
ölelő karodba!




Beney Zsuzsa: Anya dúdolja

Azt kérdezed tőlem
hogyan vártalak?

Mint az éjszakára
fölvirrad a nap,
mint a délutánra
jön az alkonyat,
mint ha szellő jelzi
a förgeteget-
ezer pici jelből
tudtam jöttödet.

Mint tavaszi reggel
a nap sugarát,
fagyos téli este
jégcsap illatát,
mint az alma ízét,
tejet, kenyeret-
pedig nem is láttalak még,
úgy ismertelek.

Mint a fény az árnyat,
záport a virág,
mint patak a medrét,
madarat az ág,
mint sóhajos nyári éjjel
a fák az eget-
mindenkinél jobban téged
így szerettelek.





Vorák József: Mit adjak az idén?

Jön az „anyák napja”, jaj mit is csináljak?
Mivel kedveskedjek az édesanyámnak?

Amíg kicsi voltam, mondtam egy kis verset,
Nagyobb lettem: velem megnőttek a versek.
Tavaly egy szál rózsát vettem Anyukámnak,
Kaptam érte tortát, s puszit, háromszázat.
Mit adjak az idén, most még nagyobb vagyok:
Vers és virág mellé el is mosogatok.





Kőhalmi Erzsébet: Anyák napjára

Rajzoltam egy kicsi szívre
Sok színes virágot.
Édesanyám, anyák napján
Minden jót kívánok!
Szeretném, ha mindig
Mindig csak nevetnél,
Szeretném, ha mindig
Mindig velem lennél!





VERES CSILLA : ANYÁK NAPJÁRA

Anyák napja hajnalán
Felkeltem már jó korán,
ébredtem a napsugárral,
meg a nyíló gyöngyvirággal.
Szedtem csokrot, csudaszépet,
szívem szőttem közepébe,
ha most harmat lehetnék,
rózsa szirmán nevetnék.

Köszöntelek édesanyám
eme május reggelen,
jóságodat, lágy hangodat
soha el nem feledem.

Szívem őrzi szelídséged,
aranyhajad illatát,
elringató halk dalodban
ajkad puha mosolyát.


Köszönöm, hogy vigyázol rám,
ha kell, ápolsz engemet,
tudom, hogyha bármi fáj is,
csak hívnom kell tégedet.

Köszönöm, hogy megtanítasz
mindarra, mi jó, s mi szép,
ígérem, hogy legjobb leszek
néked e föld kerekén.

Fogadd tőlem ezt a csokrot,
s kicsi szívem melegét,
ezen a szép anyák napján 
ezt adom most neked én.



DAL: Rozmaringos ablakomban



Mészáros Piroska: Köszöntő

Anyukám jó reggelt, Így köszönt a lányod,
Nyílnak már a réten tarkaszín virágok.

Úgy ver most a kis szívem, kalimpál, mint motor,
Kislányod helyett beszéljen a csokor.

Árkon át futottam, néked hogy kinyíltan
Anyák ünnepére köszöntőül hozzam.





Iványi Mária: Anyák napja ünnepén

Rózsa, szegfű, tulipán,
Neked nyílt ki anyukám.
Csöndes eső nevelgette.
Arany sugár melengette.
Takargatta futó felhő,
Csókolgatta szelíd szellő,
S mind letéptem neked én,
Anyák napja ünnepén.





Kéry Viola : Közösen köszöntünk

Éreztük, hogy nem hiába
Gyűjtögettünk szép virágra.
Édesanyánk örül neki,
Hogy gyermeke köszöntheti.

Arca pirul, szeme ragyog,
S vele én is boldog vagyok.
Akármilyen nagyok leszünk,
Erre mindig emlékezünk.





Édesanyám, neked adunk...

Édesanyám, neked adunk
minden évben egy napot,
de te nékünk életednek
minden napját átadod.
Nincs az égen annyi csillag,
se fűszál a réten,
mint ahányszor kell, hogy mondjam
ki is vagy te énnekem.
Megköszönném, hogy velünk vagy,
s nem ér minket szenvedés,
arra nem csak ez az egy nap,
de egy élet is kevés.





Gianni Rodari: Ezüst, arany, gyémánt szókat..

Ezüst szókat írnék rendbe,
ha a tollam
szél fuvalma lenne.

Arany szókat írnék sorba,
ha a tollam
nap sugára volna.
De a tinta mélyén
csupa-csupa kincs van:
 anyukámnak írtam,
s tollamról a legszebb
gyémánt szók peregtek.





Osvát Erzsébet: Édesanya

Hogy muzsikál,
dalol ez a szó!
És százféleképpen mondható:
Anyú! - kissé kényeskedő, kérő.
Anyucikám – kedvesen becéző.

Anyukám – oly gyengéd, simogató.
Mama! – milyen panaszosan hangzó!
Kórus énekli a sok szólamot,
gyermekkórus, s te némán hallgatod
ennyi változatban drága nevedet –
egyet jelent mind: szeretet.



DAL: Anyu végy egy hegyet…




Horváth Emerencia: Óvodások köszöntője

Annyit gondolkodtam este, reggel, délben.
Hogy anyák napján vajon hogyan is lészen?
Mennyit könyörögtem virágnak, madárnak
S a tündéreknek, hogy valamit adnának.
De még mind alusznak és horkolnak szörnyen
Hát visszaballagtam egy pár nehéz könnyel…
De most már nem sírok, mert megvigasztaltak,
Hogy ki oly jó, mint Te, az magában gazdag
Annak nem kell semmi, csak egy kis szeretet
Hát abból hoztam én hál' Isten eleget.

Mert  az iskolások úgy szeretnek Téged,
Hogy kis életüket is odaadnák érted…
Most pedig, ki itt van, kiáltsa egy szívvel
A jó édesanyát áldja meg az Isten !





Kanizsa József: Arcom arcodhoz szorítom

Kipirult arccal szaladok feléd.
Ezernyi gondolattal borulok eléd.
Már hallom, ahogy peregnek
dicsőítő szavaim.
Csak az arcod keresem
s kinyújtom a karjaim,
hogy átkaroljalak,
hogy érezzelek: anyu, anyu
édesanya - így becézlek.

Arcom arcodhoz szorítom.
Nem jön ki szó az ajkamon
Szememből örömkönny árad…
Anyám - nincs jobb tenálad!




Édesanyám szeme

Olyan a te szemed,
Mint a nap az égen,
Őrködve kíséri
Minden kis lépésem.
Ragyogó sugarat
Szór minden utamra –
Őrködő szemedet
Felhő ne takarja.
Jóságos két szemed
Őrizőm, oltalmam:
Mint a fényes csillag
Mindig úgy csüng rajtam.
Jóságos két szemed
Könnyet ne hullasson,
Mint a fényes csillag
Mindig mosolyogjon.





Jancsik Pál : Anyák napjára

Édesanyám, ma már tudom,
mennyit dolgozol érettem,
kicsi vagyok még, de azért
nagy jóságodat megértettem.

Néked mindent  megköszönni
szavam elég sosem lehet,
engedd meg, hogy szép csöndesen
megcsókoljam dolgos kezed.





Kiss Jenő : Édesanyám !

Elérkezett anyák napja,
mit is mondjak Teneked?
Ó, engedd, hogy megcsókoljam
símogató lágy kezed.

Köszönöm a jóságodat,
kék szememben könny ragyog,
Tudom, minden gondolatod
örömöd csak én vagyok!

Ugye érzed jó Anyácskám,
én is szeretlek hően,
Ígérem, hogy amíg élek
Érted dobog a szívem.





Iványi Mária : Nagyanyónak

Halkan, puhán
Szirom pereg,
Simogatja
Öreg kezed.

Piros szegfű
Halvány rózsa,
Téged köszönt
Nagyanyóka.




Molnár Endre : Nagyanyámnak

Nagymamámhoz menni
nagyon szeretek,
habos kávé vár ott
s torta szelet.

Kalács is van nála
benne mazsola,
Legédesebb mégis
az ő mosolya.

Nagymamánál lenni
mindig csodaszép,
jó uzsonna után
vár a hintaszék.

Amíg ringatózva
beszélek vele,
megsimogat mindig
lágyan a keze.

Én a nagymamámat
nagyon szeretem,
mert csak szépet és jót
ad mindig nekem.

S úgy köszöntöm este,
ha megyek haza,
a viszontlátásra
drága nagymama.



DAL: Este jó, este jó




Szalai Borbála : Altató

Este van, este van,
későre jár,
aludj el, kisfiam,
aludj el már.
Látod az erdő is
elszunnyadt rég,
Lágy szellő suttogott esti mesét.

Alszik a virág is
mind szendereg…
Hunyjad le kicsikém,
csillagszemed!
Lepihent ágyába
a napsugár,

fészkében szundikál
a kismadár.

Hűs cseppről álmodik
az alvó rét,
csillagos takarót
vont rá az ég…
Aludj el, kisfiam,
aludj el már,
este van, este van
későre jár.





 Kéry Viola : Anyák napi gazdagság

Úgy szeretnék venni neked gyémántot és aranyat.
Nem tehetem, ezért mondom versben el e szavakat.

Tudnod kell, hogy úgy gondolom, örülök, hogy élek,
És ha újra születhetnék, neked születnék meg.

Mert a lélek gazdagságát nem pótolja semmi,
Fontosabb, hogy itt vagy, látlak, s velem akarsz lenni.

Fontosabb az, amit érzel, ha a neve szeretet,
Minél többet adsz belőle, annál több lesz teneked.

Úgy szeretnék odaadni, mindent, ami szép,
Remélem, hogy nagykoromban megtehetem még!




ZENE : Úgy szeretném…



Korábbi évek anyák napi műsorai: 2008-2009-es tanév, 3. osztály



DAL: Emberek: Tábortűz



Udud István: Anyák napja

Mi van ma, mi van ma?
Anyák napja van ma!
Hogy köszöntsem jó anyámat?
- töprengek magamba.
Mit vegyek, mit vigyek,
mit mondjak majd néki,
aki nemcsak szavaimat,
szívemet is érti?

Ünnep-e az ünnepek
szép virágok nélkül?
Egy szép csokrot kötök néki:
így döntöttem végül.

Csokrot virágokból,
tán a két legszebből:
az örökzöld hálából és
a piros szeretetből.




Tóthárpád Ferenc: Május-ajándék

Köszöntelek anyák napján,
május első vasárnapján.
Minden vágyad teljesüljön,
bánat messze elkerüljön!
Csokrom mellé mit adjak?
Mit kívánnál magadnak?
Kérjél bármit, neked adom,
intő szavad megfogadom.

Legyen szép e vasárnap!
Akarod a babámat?
Kincseimből kérlek, vegyél!
Fontos az, hogy boldog legyél.

Megkapod a babakonyhát
és a piros pöttyös labdát.
Jár még hozzá sok-sok puszi.
Téged illet mind, Anyuci!




Tóthárpád Ferenc: Anyuci

Szedtem néked kis ibolyát,
szedtem gyöngyvirágot,
szivárvánnyal átkötöttem
ezt a nagy világot.

Masnijára napsugárral
aranyoztam nevedet,
gyöngybetűkkel hímeztem rá:
Éltessen a szeretet!




Mentovics Éva: A legdágább anyukának

Ezernyi kis apró jellel
tudattam, hogy létezem.
Számlálgattad a napokat,
vajon mikor érkezem?
Később aztán ágyam mellett
álmot hozott szép dalod.
Hogyha néha nyűgös voltam,
karod lágyan ringatott.

Mint napfény a fellegek közt,
szivárvány a rét felett,
úgy hinted szét éltet adó,
melengető fényedet.

Akárhányszor születnék is,
nem kellene más nekem,
azt kívánnám századszor is,
mindig, mindig légy velem.
Kezemben e kis virággal
tiszta szívből kiáltom:
Te vagy nekem a legdrágább
Anyuka a világon.



DAL: Flowers: Ma egy dalban mondom el




Mentovics Éva :Elmesélem, hogy szeretlek

Mikor járni tanítottál,
lehajoltál hozzám.
Azt súgtad, hogy: drága kincsem…
s megcsókoltad orcám.
Ölelgettél, cirógattál,
ápoltad a lelkem.
Kedves szóval terelgettél
bármi rosszat tettem.
Oly sok éjjel virrasztottál,
kívánságom lesve.
Álmot hozó meséd nélkül
sose múlt el este.
Beszédre is tanítottál.
Szívesen mesélek.
Elmesélem e szép napon,
hogy szeretlek téged.
Ahogyan a barna mackók
szeretik a mézet,
édes, drága jó anyácskám
        úgy szeretlek téged.





Mentovics Éva: Köszönöm, hogy itt vagy nekem!

Bármi bánat érte lelkem,
könny áztatta szemedet.
Örömömben, vígságomban
szemed velem nevetett.

Megtanítasz minden jóra,
repítesz a nagy hintán.
Rajtakapsz egy huncutságon,
szemed vígan kacsint rám.

Ha elestem, felemeltél,
megpusziltad sebemet.
Minden egyes mozdulatod
áthatja a szeretet.

Elmesélném, m’ért szeretlek?
Bíz, azt estig mondhatnám.
Köszönöm, hogy itt vagy nekem
édes, drága jó anyám!





VÁRNAI ZSENI :Úgy megnőttél, szinte félek

Amikor még piciny voltál,
olyan nagyon enyém voltál,
engem ettél, engem ittál,
rám nevettél, nekem sírtál.

Mikor később nagyobb lettél,
mindig messzebb, messzebb mentél,
először csak a kiskertbe,
aztán a nagy idegenbe.

Ha itt vagy is, csak elnézel,
akkor is nem engem érzel,
nem anyádat, nem apádat,
valami más csillagtájat.

Úgy megnőttél, szinte félek,
már a válladig sem érek,
alig-alig hihetem már,
hogy ölbéli babám voltál.

Én voltam-e óriási,
vagy Te lehettél parányi?
Sosem voltál nehéz nékem,
nem éreztem gyöngeségem.

Melletted most kicsiny lettem,
ágaskodik háta lelkem,
nőni akar, hogy elérjen,
hegyormodig hogy felérjen.

Húzol engem Te fölfelé
mint a napfény maga felé
fát, virágot, lombos ágat -
fölemeled az anyádat.





Mentovics Éva: Szeretlek Édesanyám!

Mindig is volt számomra
megnyugtató, jó szavad.
Azt is mondtad néhanap:
lám az idő hogy szalad.

Húsz év múlva – meglehet –
úgy hívlak, hogy nagymama.

Jusson majd eszedbe
kis versikénk dallama.

Egy májusi szép napon
lányom fogja kezedet,
s azt suttogja csendesen:
nagymamácskám, szeretlek.

Húsz év bizony nagy idő.
Én fogom még kezedet,
s azt kiáltom boldogan:
édesanyám szeretlek!





Kéry Viola: Hétköznap a mamával

Reggel, mikor felébredünk,
Édesanyám kel fel velünk.
Öltözködni ő segít,
Készíti a reggelit.

Elkísér az iskolába,
Megcsókol és rámnevet,
Elindul, a munka várja,
Látom, ahogy integet.

A délutánt alig várom,
Számolom a perceket,
szaladok, ha meglátom,
S ő megölel engemet.

Este, ha már nincs más dolga,
Olvas mesét, verseket,
Úgy szeretem, mikor mondja:
Szia, álmodj szépeket!



DAL: Flowers: Ha szól a dal




Nadányi Zoltán: Anyu

Tudok egy varázsszót,
ha én azt kimondom,
egyszerre elmúlik
minden bajom, gondom.

Ha kávé keserű,
ha mártás savanyú,
csak egy szót kiáltok,
csak annyit, hogy:  anyu!

Mindjárt porcukor hull
kávéba, mártásba,
csak egy szóba került,
csak egy kiáltásba.

Keserűből édes,
rosszból csuda jó lesz,
sírásból mosolygás,
olyan csuda-szó ez.

„Anyu, anyu! Anyu!”
hangzik este-reggel,
jaj de sok baj is van
ilyen kis gyerekkel.

 "Anyu, anyu, anyu!"
most is kiabálom,
most semmi baj nincsen,
mégis meg nem állom.

Csak látni akarlak,
Anyu, fényes csillag,
látni, ahogy jössz, jössz,
mindig jössz, ha hívlak.

Látni sietséged,
angyal szelídséged,
odabújni hozzád,
megölelni téged. 





Kéry Viola: Nagymamához

Az én kedves nagymamám
Mindig gondol énreám.
Féltő gondossággal szeret,
Boldog, hogyha velem lehet.

Az én kedves nagymamámnak
Mindig új ötlete támad.
Szép ruhácskát vesz nekem,
Elkényeztet, úgy hiszem.

Az én kedves nagymamámtól
Megszoktam, hogy engem pártol.
Igaz, drága jó nagyi?
Te nem engedsz bántani?

Az én kedves nagymamámhoz
Lenne még egy kérésem.
Ő is vigyázzon magára,
Hogy sokáig élhessen!





Tordai Jolán: Anya betakar

Hallod a csöndet?
Elpihent a szél.
Esteli égen
a hold útra kél.

Alszik az utca,
fű, fa, lombos ág.
Lepke, madárka
már aludni szállt.

Csak egy magányos
fülemüle zeng,
csillagos fényben
esti dalba kezd.

Miért szól az ének?
Altatni akar.
Aludj el szépen,
anya betakar.




DAL: Flowers: Anya




DSIDA JENŐ: HÁLAADÁS

Köszönöm Istenem az édesanyámat!
Amíg ő véd engem, nem ér semmi bánat!
Körülvesz virrasztó áldó szeretettel,
Értem éjjel-nappal dolgozni nem restell.
Áldott teste, lelke csak érettem fárad,
Köszönöm , Istenem az édesanyámat.


Köszönöm a lelkét, melyből reggel, este
imádság száll Hozzád, gyermekéért esdve.
Köszönöm a szívét, mely csak értem dobban
- itt e földön senki sem szerethet jobban! -
Köszönöm a szemét, melyből jóság árad,
Istenem, köszönöm  az édesanyámat.

Te tudod, Istenem - milyen sok az árva,
Aki oltalmadat, vigaszodat várja.
Leborulva kérlek: gondod legyen rájuk,
Hiszen szegényeknek nincsen édesanyjuk!
Vigasztald meg őket áldó kegyelmeddel,
Nagy-nagy bánatukat takard el, temesd el!

Áldd meg édesanyám  járását-kelését,
Áldd meg könnyhullatását,  áldd meg szenvedését!
Áldd meg imádságát, melyben el nem fárad,
Áldd meg két kezeddel az Édesanyámat!
Halld meg jó Istenem, legbuzgóbb imámat:
Köszönöm, köszönöm az édesanyámat!!!





Ha azt adnám, amit érdemelnél
Minden nap tejben-vajban fürödhetnél.
Szél meg nem fúhatna, bánat sem érne,
Mert aki bánt, az meglakolna érte!
Ha hálám elvárnád anyaságodért, az életemért,
A virrasztásokért, a gondoskodásért, simogatásért,
A milliónyi – mindig jó tanácsért, az édes tejért,
A foszlós kalácsért… biztos, hogy rövid volna rá az élet;


ZENE: ÚGY SZERETNÉM MEGHÁLÁLNI...
( a zene alatt a vers megy tovább)


De anya vagy, a hálát nem igényled.
Te boldoggá szépülsz, ha évi pár napon
Gondolatom és szívem Neked adom!
Hogy elhitessem Véled mit tegyek?
Én egész évben … egyformán szeretlek.



ZENE: ÚGY SZERETNÉM MEGHÁLÁLNI...