2013. május 30., csütörtök

A nap fotója:Június

Már csak 1 nap van ebből a hónapból, így itt az ideje, hogy mutassam a június napi témáit. Kinek van kedve bekapcsolódni a játékba? Nekem ez már a 3. hónap lesz, és bevallom nektek, élvezem. Előző nap nézem meg, hogy mi lesz a következő napi téma, és próbálok nyitott szemmel járni, nehogy lemaradjak valamiről.

Holnapután hozom a májusi képeket, de egyet-kettőt azért már most megmutatok.

June photo a day challenge list
Forrás













2013. május 28., kedd

Játékok a Pattern Block építővel

A múlt héten elkezdtük matematikából az ismétlést. Ilyenkor a tankönyv feladatai mellett (ha ügyesek vagyunk) jut idő játékra is. Persze eddig is odafigyeltem erre, de azért most már nem fenyeget annyira az idő, hogy nem érünk a dolgok végére. Itt újból szóba jön majd egy óra erejéig a geometria, a síkidomok, testek és a kerületszámítás. Éppen ezért nagyon megörültem, mikor erre az oldalra bukkantam.

Tavaly kaptunk egy csomag Pattern Block síkidomokat (a neve még mindig rejtély), melyhez a neten kerestem kirakós képeket. Itt írtam is róla. Most ennek a játéknak a segítségével fogjuk átismételni mindazt, amit a síkidomokról tudni kell, becsempészve a dologba még egy kis szimmetriát, grafikonkészítést és összeadást is. Már előre örülök, mert nekem nagyon tetszik.
Dekorgumiból vagy kartonból bárki készíthet hasonlót, tehát nincs akadálya a játéknak, ha nem rendelkezünk a síkidomokkal. 


Persze nem úgy fogjuk játszani, ahogy kell, de ezt már megszokhattátok tőlem. Ennek legfőbb oka az angol nyelv hiányossága. (Még az is előfordulhat, hogy nem lesz sok eltérés az eredeti és az én verzióm között.)

A játék menete: felváltva dobnak a játékosok a dobókockával, és mindenki olyan síkidomot vesz el, amire lépett, és annyit, amennyit dobott. (Pl. ha kettőt dob, és így a háromszögre lép, elvesz 2 háromszöget. Ez így van az eredeti játékban is.) A játék addig tart, míg az 1. játékos célba nem ér. Ezek után összeadjuk, hogy mennyit érnek a megszerzett síkidomok, majd mindenkinek úgy kell kirakni egy alakzatot (mondhatjuk, hogy csempét tervezünk a lakásba), hogy az szimmetrikus legyen.

Vagy: találjon és rakjon ki valamilyen állatot, növényt, vagy tárgyat, amit a többieknek kell felismerni. Erre is járhat még pluszpont.



Ha adott területet lefednek ezen a rácsos lapon, terület és kerületszámítást is lehet vele végezni.

"Magyarosítottam" az összesítő lapot, hogy a gyerekek önállóan is tudjanak vele dolgozni.



Amíg szerkesztgettem ezt a bejegyzést, egy másik Pattern Block-os oldalra bukkantam. Főleg elsősöknek jó, a betűk tanulásánál segít, de más osztályokban is használható az alábbi ábécé. Ha matekozni is szeretnénk, a kirakás után itt is ki lehet számolni, hogy kinek mennyi a vagyona. Az asztaloknál ülő tanulók összehasonlíthatják, kinek van több pénze, mennyivel, növekvő vagy csökkenő sorba rendezhetik a kapott számokat. Megkereshetik a számok szomszédait, kerekíthetik. A számokkal úgy is végeztethetünk összeadást, kivonást, hogy kikötéseket teszünk:próbálják a legnagyobb, vagy a legkisebb összeget, különbséget elérni, hogy 2 számot használnak fel a négyből. Csak a fantáziánk szab határt a lehetőségeknek.

Mi a pénteken fogunk ezzel a játékkal játszani. Remélem, tetszeni fog a gyerekeknek.

alphapatterpromo




Töltsétek le ti is, és próbáljátok ki! Jó játékot!




2013. május 27., hétfő

DIY ötlet: Papírfonás

Nem tudom, hogy jó címet adtam-e ennek a bejegyzésnek, de valami ilyesmi lehet a neve annak a technikának, amit szeretnék megmutatni, hátha valaki kedvet kap ehhez a tevékenységhez. 
Pár éve találtam rá a lenti kiadványokra (Artesanato em jornal, Trabalhos em jornal), ahol újságpapír csíkokból készítettek szebbnél szebb dolgokat. Egy-egy munkadarab elkészítésről fázisfotókat is mutattak, így  elhatároztam, hogy lementem magamnak, és amint időm engedi, én is fogok ilyet készíteni. Aztán valahogy eddig még nem jutott rá idő mégsem. De gondoltam, hátha más jobban ráér, és érdekli ez az újrahasznosítási technika. Remélem, a nyári szünetben legalább egy elkészítésére nekem is lesz időm, mert az idén horgolni szeretnék megtanulni. Az újságok forrását nem találtam meg hiába kerestem (ezúton is köszönet az eredeti feltöltőnek), de a Google segítségével sok  olyan oldalra eljutottam, amely ezzel a témával foglalkozik.  











Amik most jönnek szépek, egyszerűek és gyerekekkel is el lehet készíteni. Az egyiket jövőre biztosan mi is elkészítjük majd.

Fénykép


Quadrinhos Decorativos de Jornal
Kisfilm a készítésről itt.



A Youtube ennek a technikának az elsajátításában is segít. Csak annyi a teendő, hogy kiválasszuk, mi legyen az első munkadarab.




Nektek hogy tetszenek ezek a remekművek? 




Újabb díjak

Másfél hete újból díjat kaptam, ezúttal Bellitől és Flórától, (pontosabban a Szülők a gyermekekért blogtól). Nagyon örültem neki, mert ugye három a magyar igazság, és nekem ebből a díjból ez lett a harmadik. Sajnos annyira zsúfolt volt az elmúlt időszak, hogy a legjobb szándékom ellenére sem tudtam a bloggal annyit foglalkozni, amennyit szerettem volna, így a díjjal sem. De ami késik az nem múlik, ma végre egy kicsit jobban ráérek, így pótolom az elmaradásom. 

Nagyon aranyosak vagytok, hogy rám (is) gondoltatok, cserébe ígérem, továbbra is küldöm a biztató szavakat. (Néha nekem is nagy szükségem van rá, így tudom, milyen jól esik annak, aki kapja.) 
Tudom, hogy megértitek, ha most ezt nem küldöm tovább, mivel már sok bloggerinának elküldtem, illetve a feltételek miatt ( 200 követő) van, akinek szívesen elküldeném, de nem tehetem.




Az első, amit minden gép elé üléskor megteszek, hogy elolvasom az e-mail-jeimet, és mások blogbejegyzéseit. (Aztán az enyémre már nem jut idő.) Ma sem történt ez másképp, és nagy örömömre, most egy kérdezős játékra kértek fel. Bellitől jött a kérdezős díj, aminek nagyon örültem. Már többször írtam, hogy lélekben (és néha fejben is) én még mindig gyerek vagyok, így mindenféle díjnak és játéknak örülök. :)))

Ismét köszönöm Neked Kedves Belli, hogy újból rám (is) gondoltál, nagyon jól esett. Amilyen későn reagálok a korábbi díjra, remélem, most elégedett vagy a gyorsaságommal. :))

A játék nagyon egyszerű: Válaszolni kell a feltett kérdésre, majd további négy blogolónak egy újabb kérdést kell feltenni.

Belli kérdése: Miért kezdtél el blogot írni?

A válasz nagyon egyszerű: Általában szeretek mindent kipróbálni, amihez nem kell erő és túl nagy bátorság. Aztán, ha sikerül, nagyon büszke vagyok magamra, hogy :Na, ezt is meg tudtam csinálni. 
Korábban, amikor a tanításhoz  keresgéltem ötleteket a neten, eljutottam blogos oldalakra, és csak ámultam, hogy valaki milyen ügyes. Aztán másfél éve a nagyobbik belekezdett a blogírásba. Nem mondta el nekem sem, de egyszer épp akkor mentem be a szobájába, amikor készítette az egyik bejegyzését. Persze nekem is kellett, bár csak reméltem, hogy fogom tudni csinálni akkor is, ha nem lesz itthon. Ennek februárban múlt egy éve. Azóta nagyon sok kedves emberrel ismerkedtem meg, és barátokra is sikerült szert tennem. Lehet, hogy nagyképűen hangzik, (nem vagyok az) de úgy érzem, így lett teljes az életem. 

Az én kérdésem: Mi az a 3 dolog, amit magaddal vinnél egy lakatlan szigetre, és miért?

És akiknek tovább szeretném küldeni:

                    Vikinek, akinek ezt a díjat is köszönhetem, 
                    Bergamottnak, aki az első rendszeres olvasóm és barátnőm lett,
                    Ovivarázsnak és Flórának, akiknél jó ötleteket találok, és akik szintén fontosak nekem.
                    
Ami elszomorít, hogy csak négy embernek küldhetem tovább, pedig sokkal több olyan kedves emberrel ismerkedtem meg, akik legalább annyira fontosak, mint azok, akiknek továbbküldöm. Ezért most titeket kérlek, kedves többiek: ha lenne kedvetek, és a megjegyzésben válaszolnátok a kérdésre, annak nagyon örülnék!



2013. május 22., szerda

Lepke vécégurigából

Körülbelül egy hónapja láttam egy külföldi kedvencemnél az alábbi kis lepkéket. Rögtön megtetszett, de eddig nem volt idő a megvalósításra. Mindig valami más fontosabb volt. De a héten elhatároztam, hogy nem halogathatom tovább, itt az idő, el kell készítenünk. Kicsit változtattam rajta: mivel nem volt nagy méretű gyöngyöm, a vastagabb fajta szívószállal helyettesítettük. Persze gyönggyel sokkal jobban mutat, de hát szegény ember vízzel főz.  Zseníliadrótom többféle színű volt, (színenként viszont csak 1-2) így a gyerekek választásán múlt, hogy ki milyet használt. Éppen elegendő volt az elkészítésére a 45 perces óra. 

Butterfly Craft from cardboard tubes and beads - from CraftsbyAmanda.com @amandaformaro

Fázisfotókra nem nagyon jutott idő, de ha ide benéztek, láthatjátok a munka menetének lépéseit.


Mivel a gyerekek csak 1-1 lepkét készítettek, először én felvágtam a vécégurigát kb 1 cm-es darabokra. Ezután jött a festés. Hogy gyorsabban menjen a munka, tűzőgéppel rögzítettem a szárnyakat, a testet pedig ragasztópisztollyal ragasztottam fel. Mivel óra végére lettünk készen, így csak egy "csoportképre" volt idő.









Ha valaki lepke helyett szívesebben készítene szitakötőt, látogasson el Ovivarázshoz. Én már gyűjtöm a jégkrémpálcikákat. 

Ovivarázs szitakötői


2013. május 20., hétfő

Képes napló 30.

Újabb két hét telt el, ami úgy elszaladt, hogy töröm a fejem, mi is történt. Volt benne munka, ügyintézés, szórakozás és ünneplés. 
Nem is írtam eddig arról, hogy a hét 5 napjából nekem 4 rohanásból áll. És ez szó szerint értendő. Hétfőn és kedden a 4. óra után iparkodni kell, hogy az egyik épületből átmenjek a másikba a gyerekekkel a 10 perc alatt, informatikát tartani, szerdán ügyelek, (ilyenkor enni sincs idő) pénteken a tanítás után ebédeltetek, akkor megint szaladnom kell, mivel a menza is egy másik helyen van. De ezt nem panaszként mondom, mivel hál' Istennek, (talán pont ezért) jó kondiban vagyok. 

Ez csak azért jutott eszembe, mert a múlt héten az osztálykiránduláson "legidősebb" létem ellenére én mentem a túra élén, hegynek fel, és érdekes módon, miután vissza kellett fordulnunk, kis idő múlva megint csak én voltam a gyerekekkel az élen. Szóval vagy én vagyok jó kondiban, vagy a többiek még tőlem is rosszabb állapotban vannak. Vagy biztosan az az oka, hogy előtte (11:40-kor) megettem egy "délig tartó lendület-et". Legalábbis a szülők ezt mondták.

Délig tartó lendület
 
Ha dél előtt 10 perccel eszed meg.
Forrás


Az egyik délután a kisebbik lányommal ellátogattunk a kedvenc turkálónkba és egy használt boltba. Nem távoztam üres kézzel. Az egyik helyen az eladó megkérdezte, hogy kinek, minek veszem a kiszúrós formákat. Tátva maradt a szája, mikor elmondtam, hogy természetesen a suliba. Úgy örülök az ilyen dolgoknak!  (Már csak a társasjáték szabályát kellene lefordítani valakinek.)





Nem tudom, írtam-e már, imádom a sütit. Bármiről le tudok mondani, de a süti láttán elcsábulok. Képes vagyok rövid időn belül megenni egy fél tepsinyit is akár. Ezért gondolhatjátok, milyen érzés futott rajtam végig, mikor egyik reggel ez a látvány fogadott a tanáriban. Kolléganőnk fia nősült, így hozott egy kis finomságot. Volt mire járni a szünetekben.









A következő öröm akkor ért, mikor az egyik nap felmentem a Facebook-ra. A blogomat immáron 500-an követik. Hát nem klassz?






Nagyon szeretem a virágokat, akár élőben, akár képeslapon kapom. Az elmúlt két hétben hoztak a gyerekek a vázába, és e-mail-ben is kaptam a tanítványaimtól. Informatikából az e-mail küldését gyakoroltuk, és kértem, hogy csatoljanak képet is. 








Szeretem a természetet, csak átugrom a túloldalra, és már ott is vagyok a "lágy ölén". Így elég gyakran ez a program, mivel nem sok időt vesz el, mégis feltölt energiával. A hegyünk tetején van is egy kedvenc helyem, ahová leülök, és nézem a falut, a házunkat, a felhőket és miegymást.  Szeretem nézegetni az apró kis élőlényeket, és meg is próbálom őket lefotózni, kisebb nagyobb sikerrel.







Nem tudom, ti hogy vagytok a pakolással, de én nagyon szeretem ezt a fajta motoszkálást. Csak néha az zavar, ha valamit elteszek egy biztos helyre, és utána nem tudom, hogy hová tettem. A múlt héten egy ilyen pakolás alkalmával akadtam egy kis dobozkára, ami ezeket a kincseket rejtette. A nagyobbik szerzeménye volt, ezeket nekem adta. Már megérte!






A csütörtök és a péntek az ünnepléssel telt. Betöltöttem a 46. életévemet. Egy kis ünneplés volt a családom körében. Bár anyák napjára drága ajándékot kaptam, és a gyerekeim azt mondták, hogy az már a szülinapi ajándék is,  nagyon meglepődtem, hogy a torta mellé mégis volt ajándék. Mondtam is, hogy agyon ütöm őket, hogy rám költik a kis pénzüket. :))
Jólesett, hogy ismerősök, barátok, tanítványok, volt tanítványok, kollégák köszöntöttek személyesen, vagy telefonon, illetve a Facebook-on.


A kisebbik túrótortája



A nagyobbik "pót" ajándéka


Remélem a ti elmúlt két hetetek legalább olyan tartalmas volt, mint az enyém. Holnap egy tartalmas hét veszi ismét kezdetét. Ma még pihenhetünk egy kicsit.






Osztálykirándulás 2013.


A múlt héten szerdán iskolánk alsós tanulóinak nagy része kiránduláson vett részt.  Pár éve átalakult nálunk az osztálykirándulás (csak a név maradt), mivel közös kirándulást szervezünk az alsó tagozatosoknak. Az idén egy kis zempléni körútra mentünk, ami Boldogkőváralját és Mogyoróskát foglalta magába. (Korábban Monok is beletartozott, de annyira felemelték a belépőjegyet, hogy szűkös anyagi keretünk miatt sajnos ezt kihagytuk az idén.) Négyévente mindig ez az úticél, de az idei érdekesebb volt. A várban ugyanis az eddigi látnivalók mellett nyílt egy ólomkatonákból álló kiállítás, amely többek között a környék csatáinak állít emléket. A várban kapott belépőjeggyel a településen található Tájházat is ingyen tekinthettük meg. Nagyon tetszett a gyerekeknek. Ha a környéken jártok, ne hagyjátok ki!










Melyik csatát ábrázolja ez a kép?




Miután a várban és a Tájházban szétnéztünk, indultunk tovább. A következő úticél: Mogyoróska volt.
Mogyoróskáról a regéci várba szerettünk volna felmenni, de éppen munkálatok folytak az úton, így ez idén kimaradt. De így is sétáltunk egy jó nagyot. Visszaérve a túrából, a Napkelte vendégház területén töltöttük a kirándulás hátralévő részét. Van itt egy szuper játszótér, állatokat lehet nézegetni, lovagolni, illetve lovasszakéren sétakocsikázni. Választhattak a gyerekek a lovaglás és a sétakocsikázás között. Gyorsan elrepült az idő, és ez szó szerint értendő. Azt vettük észre, hogy már 4 óra van, így újra buszra szálltunk, és hazaindultunk. Élményekkel gazdagon, kicsit elfáradva értünk haza.








2013. május 14., kedd

Szobai játékok 4.: Kockázás

Ma egész nap esett. Nagy gond ez nekünk, mert a gyerekek nem tudnak kimenni az udvarra, ahol kedvükre szaladgálhatnának. Így újból mutattam nekik egy régi kedvenc játékot, amihez csak papír és ceruza kell. Hát... első nekifutásra nem értették meg a játék lényegét, de majd lassan belejönnek. Jó kis stratégiai játék, emlékszem régen mennyit agyaltam, hogy vajon azzal járok-e jól, ha láncszerűen húzom a vonalat, vagy ha összevissza. Mert ugye, ha szerencsém volt, én foglaltam több területet egy húzással, de volt, hogy a társam. Mi csak ketten játszottuk, de több gyerek is játszhat egy lapon. 

A játék neve: Kockázás 
Egy négyzetrácsos lapon ceruzával körülhatárolunk egy négyzetet. (A játék leírása szerepel a De jó játék ez, gyerekek! című könyvben, ami 15 négyzetrácsnyi oldallal írja.) Mi annak idején annyira rajzoltuk, amennyi időnk volt a játékra. Tehát lehet több vagy kevesebb is. 

A játékosok kezében ceruza van, s felváltva húznak 1-1 kis vonalat a a négyzetrács mentén. A cél az, hogy ezzel a húzással bezárjanak egy vagy több kis négyzetet, amit előtte már három oldalról bekerítettek. Aki így bezár egy kis négyzetet, beleírhatja a saját jelét. (Ezt a játék kezdése előtt meg kell beszélni: kör, csillag, pont, stb.) Az elején gyorsan megy a játék, később már nagyon szemfülesnek kell lenni, hogy jó helyre húzzunk vonalat, amivel nem a társunknak kedvezünk. Az győz, akinek a legtöbb saját jelével ellátott bezárt kis négyzete van.

Próbáljátok ki, biztosan elnyeri a tetszéseteket! Jó játékot!




2013. május 12., vasárnap

Felszíni formák gyakorlása 4. -még mindig

Akik rendszeresen olvassák a bejegyzéseimet, bizonyára emlékeznek, hogy mennyi feladatot kerestem a felszíni formák tanulásához. Itt most nemcsak a feladatlapokra gondolok, hanem a gyurmázásra, Magyarország térképének elkészítésére, minden egyéb dologra, amivel úgy gondoltam, sikerül megtanítani a gyerekeknek a legalapvetőbb dolgokat. Hát nem sikerült. Itt, itt és itt megnézhetitek, miről beszélek.



Pár napja olvastam valakinek a véleményét az iskolai tankönyvekről. Arról írt, hogy mennyire felületesen vesz bizonyos tananyagot, pedig ebben az életkorban ennél sokkal több dolog elsajátítására képes egy alsós gyerek. Hát igen.... kinek a pap, kinek a papné. (Bár lehet, hogy ez a közmondás nem éppen vág ide.)

Emlékszem, volt olyan osztályom anno, hogy művészettörténetet tanítottam nekik rajzórán, alsós anyag volt a mondatelemzés is, 3 kötelező olvasmányt dolgoztunk fel és év végén 23-ból 10 volt jeles. De pár éve nagyon sokat kell keresgélnem, magyaráznom azokat a dolgokat, ami egy másik gyerek számára pofonegyszerű. 

Éppen ezért tegnap újra nekiültem a keresgélésnek. Sajnos magyar oldalakon nem nagyon találni játékos feladatokat, de lefordítva a felszíni formák kifejezést bejött néhány dolog.

Mit szóltok ehhez az aranyos kis dínóhoz? Gondoltátok volna, hogy ezzel megtanulhatjuk a felszíni formákat? (Legalább is remélem.)

Forrás




A Youtube-on pedig olyan kis "meséket" találtam, ami elmagyarázza ezeket a dolgokat úgy, hogy egy harmadikos gyerek megérti. (Legalább is bízom benne. Mert határozottan már nem merem kijelenteni.) Ha begépelitek a learn grade 3 kifejezést, környezethez, matematikához, angolhoz találtok anyagot. Én le is szedtem egy párat. Ha az idén mindet már nem is tudjuk megnézni, jövőre biztos fogok rájuk időt szakítani. Annyira magától értetődik minden, hogy nem okoz gondot, hogy angolul beszélnek. (Annyit pedig én is tudok angolul, hogy tudjam kommentálni, ami esetleg nem világos a számukra.)






Remélem, így már több gyerekben megmarad ez az "egyszerű" ismeretanyag. Nézzétek meg ti is, biztosan elnyeri a tetszéseteket!






2013. május 10., péntek

Gyermekkorom kedvenc játékai 4.: Gumiugra

A héten megtanultuk a mondókás labdaiskolát, így a jövő héten jöhet a Gumiugra.

Az előkészület: kb. négy méter hosszú gumiszalagot összekötünk. (Bugyigumi most a neve, nagymamám stumpedli guminak hívta.)

Ugrási módok: Lehet, hogy első ránézésre bonyolultnak tűnik, de ez is olyan, hogy játék közben rájövünk, hogy nem is. Mivel két könyvem  is van (Komámasszony, hol az olló? és Ezer játék), amiben szerepel képes leírás, nem is kezdek bele a magyarázásba.  Mi az első könyv szabálya alapján játszottuk annak idején, bár nem ebből a könyvből tanultuk, hanem valakitől. De csak páros lábbal ugráltunk, nem volt egy láb, kereszt (X láb) és tipi-topi. Így is nagy kihívás volt. De az osztályomnak majd megtanítom azokat a fokozatokat is.

Próbáljátok ki ti is! Jó játékot!


Komámasszony...

Ezer játék

Ezer játék