Képes napló 32.

Mikor ezt a bejegyzést olvassátok, véget ért az idei tanév, készülünk a bizonyítványok kiosztására. Nem is én lennék, ha az utolsó két hétbe még ne próbáltam volna belezsúfolni egy-pár dolgot. Így sok idő elment a keresgélésre, de nem bánom, mert jó érzés volt látni a gyerekeken, hogy jól érzik magukat az iskolában. Majd arról külön hozok egy képes összefoglalót, bár néhány ide is került.

Két hete szerdán a magántanulónk számára osztályozó vizsgát tartottunk, és az egyik kolléganőm ezzel a kis boldogsághormonnal kedveskedett.

Háromszoros élvezet- az egyik kedvencem

Forrócsoki

Nem akarom elkiabálni, de végre (talán) mindenki tudja a felszíni formákat. Eddig is tudtam, hogy látni kell a dolgokat, és a gyerekek tevékenykedés közben tanulnak, de hogy ez a Dombor Dínó (mi így neveztük el) lesz a befutó!

Az osztályban sokat játszottunk, sajnos az eső miatt főleg a teremben. Többször is kipróbáltuk új kedvencünket, a minigolfot. Persze elsőre nekem sem sikerült, így csak mondtam, hogy hogy kellene csinálni, de nem is készülök golfbajnoknak. Az egyik kislány viszont nagyon ügyesen gurítgatta a labdát.

Az utolsó előtti ének órán megrendeztük az Ének iskolája című dalversenyt. Az elején szégyellősek voltak a gyerekek, főleg a fiúk, de aztán belejöttek. A zsűri (én) két első, két második és egy harmadik díjat ítélt oda. (A gyerekek magassága miatt fordított sorrendben állnak, a két elsőt amúgy eltakarták volna a többiek.)

Pénteken a ballagó nyolcadikosok bankettjén vettünk részt. Tavaly már írtam róla, hogy a szülők megvendégelnek minket, és egy kis ajándékkal köszönik meg a nyolc év munkáját. 

Mivel ebben az osztályban én is tanítottam anno informatikát, így a virág és tablókép mellé ezeket az ajándékokat kaptam.

Az utolsó hét keddjén a negyedik osztályosok megleptek ezzel a gyönyörű csokorral, amire nem is számítottam. Eddig nem kaptam negyedikes osztálytól ajándékot.

Kedden vizsgázott a kisebbik, így nagy volt az öröm, hogy immár képzett gyógymasszőr lett belőle.

A Facebook oldalon ötszáz fölé emelkedett a kedvelők száma. (Pontosabban 550 az akkor épp aktuális követők száma, mikor a fotó készült.)

A hétvégén belevágtam a horgolásba. Nem is olyan ördöngös dolog, amit mi sem bizonyít jobban, hogy 1-1 bagoly készült el a két nap alatt. A magányos a prototípus, amit Mamintitől kaptam, a másik kettő az enyém. (Az elnevezéseket még nem tudom, és azt sem, hogy most az e a színe, ahol horgolok, vagy a másik oldal.)

Ezekkel a baglyokkal kívánok szép hetet mindenkinek, a pedagógus kollégáknak jó pihenést a nyárra!