2018. április 24., kedd

Anyák napi ajándék: tulipánok papírcserépben

Nem tudom megmagyarázni, hogy mi az oka, de amióta tanítok, minden évben két anyák napi ajándékot készítek a tanítványaimmal az édesanyjuknak. Mindig van egy képeslapszerű valami, illetve valamilyen virág. Ez utóbbi készült már műanyag flakonból, tojástartóból, krepp papírból, színes papírból, (ami hirtelen eszembe jutott), a képeslapszerű dolgok pedig általában színes papírból, kartonból, valami extrával. Azért nehéz visszaemlékezni, mert az elmúlt évek során soha nem készült kétszer ugyanaz az ajándék, ugyanis annyi sok, szebbnél szebb ötletet találtam már, hogy evidens, hogy új dolog legyen. Sőt, mindig azon kell dilemmáznom, hogy a sok közül melyik legyen a "kiválasztott".

Az idén a már korábban mutatott sziluettes szívecske mellett az alábbi, Krokotak-on talált tulipán lett a második ajándék.

FORRÁS


Egy kicsi módosítás történt: mi krepp papírral vontuk be a hurkapálcikát, ugyanakkor mivel volt néhány papírcserepem, azt használtuk fel. Miután elkészültünk a tulipánokkal, a cserép aljára tettünk egy kis gyurmát, abba szúrtuk bele azokat. Ezután barna krepp papír csíkokkal töltöttük meg, hogy egyrészt ne látszódjon a gyurma, másrészt így azt a hatást értük el, mintha a földben lennének a virágok. 

Kicsik lévén kicsivel több, mint 2 óra alatt készültünk el, de sablont nem használtunk, hanem mindenki önállóan nyírt, hajtogatott, rajzolt, majd nyírt ismét, a szirmok és a levelek esetében is, majd ragasztott, készítette a szárakat, és töltötte meg "földdel" a cserepeket. Végül is nagyon elégedett vagyok a végeredménnyel. Remélem az édesanyáknak is tetszeni fog!






Ha tetszik az ötlet, készítsétek el Ti is!

Jó kreatívkodást!




2018. április 18., szerda

Anyák napi ajándék: sziluettes szívecske

Általában jellemző rám, hogy szeretek mindent időben (inkább korábban mint később) elkészíteni, leadni. Mindig arra gondolok, hogy bármi közbe jöhet, és akkor kapkodni kell a végén. Talán akkor vésődött ez belém, mikor száz évvel ezelőtt éppen akkor voltam táppénzen, amikor az anyák napjára kellett volna készülni. A napközis kolléganő helyettesített talán 3 hétig, és ő gyakorolta a műsort. Arra már nem emlékszem, hogy ajándék készült-e vagy sem. Mindegy.

Szóval a hét elején kiosztottuk a gyerekeknek a verseket, énekórán elkezdtük tanulgatni a dalokat, és ma a technikaórán el is készítettük az első ajándékot.
Sikerült egy olyan munkadarabot találnom, ami kicsit különleges, mutatós, de nem olyan nehéz, hogy minden elsős és másodikos könnyedén megbirkózhasson a feladattal. Természetesen egy kis segítségre volt szükségük ( az arc részét mi nyírtuk ki a kolléganővel, mert féltem, hogy a finom részeknél belenyírnának), de sablon alapján a fej többi részét, a hajat és a szívet olyan ügyesen kinyírták és felragasztották, hogy 45 perc alatt szinte mindenki kész is lett.

Ez a kulcstartó lett újragondolva, leegyszerűsítve:

FORRÁS




Ilyen gyerekmunkák születtek:




A sablon a forrásnál megjelölt oldalon is megtalálható, de a biztonság kedvéért én is megmutatom. (Jártam már úgy, hogy évek múltán kerestem valamit, de eltűnt a forrásnál megjelölt oldalról. Itt viszont meglesz.) 


Ha tetszik az ötlet, készítsétek el Ti is!

Jó kreatívkodást!




2018. április 16., hétfő

A 9-es szorzótábla tanulása az ujjak segítségével

Megint csak tudom, tudom, módszertanilag nem helyes, de inkább így, mint sehogy. Az osztályomban két olyan tanuló van (sajnos), aki lazán eloszt mondjuk 14-et héttel, és eredményül kap 34-et. Pedig magát a szorzást és az osztást, mint műveletet érti, le tudja rajzolni, hogy mennyi a 14/7, vagy bármi más. De valahogy nem megy a fejükbe, hogy az 2.
Ma vettük a kilences szorzótáblát, és elsősorban rájuk gondolva mutattam meg azt az egyszerű módszert, ahol az ujjaikról le tudják olvasni a kilences szorzótábla eredményeit. 
Most 22 évesek azok a tanítványaim, akiknek először mutattam meg ezt az ujjon való számolást, és az egyikkel a minap találkozva az iskolára, a tanulásra terelődött a szó. Elmondta, hogy a kilences szorzótáblát hibátlanul tudja, hála az ujjainak. (A többi nem megy neki annyira. Akkor még csak ahhoz találtam a neten ötletet.) Ezt a számolási eljárást azóta minden osztályomban megtanítottam azoknak a tanulóknak, akik egyébként nem boldogultak volna a kilences szorzótáblával.

Szóval jöjjön a videó és a kép, amiből Ti is megtudhatjátok, hogy miben rejlik a titok. (Hátha még nem láttátok eddig!)


 

FORRÁS

Az 5-re, 7-re, 8-ra is van egy-egy ötlet, majd hamarosan megmutatom azt is.

Addig is jó játékot, jó tanulást!




2018. április 15., vasárnap

Foltvarrtam

Bizonyára a rendszeres olvasóimnak feltűnt, hogy három hete nem nagyon aktivizáltam magam itt a blogon. Sokáig gondolkoztam, hogy megírjam-e ezt a posztot, de úgy gondoltam, hogy én, aki minden egyes munkámat megmutatok, amit a tanítványaimnak készítek, miért ne mutathatnám meg azokat a dolgokat, amit születendő unokámnak készítek. Nem dicsekvésképpen, hanem inkább örömömben, hogy milyen büszke is vagyok magamra, hogy első nekifutásra ilyen gyönyörűségeket sikerült alkotnom, mindössze 1 hét alatt. 
Nagy segítségemre volt ebben a testvérem, aki gyakorlott foltvarróként jó tanácsaival segítette a munkámat, bár néha azt mondta, hogy "úgy csinálod, ahogy akarod", és ugye, aki nem tudja, hogy hogyan is akarja, annak ez annyi, mint erdőtűzbe a vízipisztoly. Ha olvasod hugicám (sose hívom így), akkor ezúton is nagyon hálás vagyok Neked a segítségért! Köszi. 😉😊


Szóval ezek azok a munkák, amik mindennél fontosabbak a számomra:









Még vár rám egy pelenkázó táska, meg két zsiráf, és utána (remélhetőleg) újra aktívabb leszek.



Én és a ... húsvét, tavasz, környezetvédelem

Gondolkodtam egy kicsit, hogy milyen címet is adjak ennek a bejegyzésnek, aztán arra jutottam, hogy megnevezem mind a három feladatlapot. 
Tudom, hogy már rég elmúlt húsvét, de az utóbbi három hétben  egyéb teendőim miatt valamit hanyagolnom kellett, és ez (a takarítás mellett) a blog lett. Bár továbbra is igyekeztem néhány dolgot becsempészni az iskolai munkába de magamhoz képest kevesebbet, van is emiatt egy kis lelkiismeret furdalásom, de valamit valamiért. 
A húsvétos feladatot egyébként megcsináltuk a gyerekekkel, de fényképezésre sem jutott időm, és attól félek, hogy ebben az őrült rohanásban ez már a tanév végéig így lesz. Most viszont szusszanok egyet, és mutatok néhány dolgot, aztán remélhetőleg pótolom a félkész, illetve tervben lévő posztokat.

Régebben készültek ezek a kis rajzos feladatok, melyekkel könnyebb megbeszélni a húsvéti szokásokat, a tavasz jellemzőit, vagy éppen a környezetvédelem fontosságát. Jövő vasárnap lesz a Föld napja, utána nálunk fenntarthatósági témahét, így ez utóbbi kettő nálunk aktuális lesz. Remélem, mások is hasznát veszik!





Ha tetszik az ötlet, nyomtassátok ki, és kezdődhet a beszélgetés, rajzolás, színezés!

Jó kretívkodást!