Anyák napi műsor

A héten nagyon sok dolgom volt, de sikerült péntekig minden feladatot megoldani. Bár minden hét ilyen jól érne véget!

Elkészült az anyák napi műsorom, pénteken ki is osztottam a gyerekeknek. Nem tudom, más hogy van vele, de én minden évben újat írok. Most is rászántam több, mint 2 órát, hogy a régieket átolvassam, aztán egyik sem nyerte el a tetszésemet. (Pedig annak idején mindegyik tetszett.) Ezt tavaly is eljátszottam, de időhiány miatt gondoltam rá, hogy átnézem, hátha most valamelyik újra megtetszik. De nem. Így elkészült a legújabb. Olvassátok el, hátha valakinek elnyeri a tetszését, és nem kell saját műsor összeállításával küszködnie. 

A rendszeres olvasóimnak szívesen elküldöm a versgyűjteményemet, ha esetleg saját műsort szeretnének, és éppen verseket keresgélnek. Legnagyobb részét évekkel ezelőtt könyvekből gépeltem be, később az internetről is töltöttem le párat.

ZENE. Emberek: Tábortűz

Horváth Emerencia : Kis madárka

Kis madárka énekel a faágon

Lepketündér mosolyog a virágon

A madárka azt dalolja,

Lepke a virágnak súgja:

Minálunk nagy ünnep van ma

Édesanyák napja.

Jó édesanyákkal mi is szívből ünneplünk

Boldogsággal telik meg hálás szívünk.

Buzgó imánk azért száll ma

Őt az Isten százszor áldja,

Hosszú, boldog legyen élte,

Öleljen a szívére!

Kálmánczy Zsófi: Édesanyám

Május első vasárnapján

hogy is köszöntselek?

Ékes szóval mit mondhatnék

édesanyám neked?

mivel kezdjem el a listát,

köszönetek hosszú sorát?

Azzal tán, hogy megszülettem?

Vagy már ahogy vártál engem?

Ahogy este elaltattál?

Vagy napközben cirógattál?

Hogyha kellett, megdorgáltál,

vagy a búban vigasztaltál?

Olyan hosszú ez a lista,

nem is érem végét soha.

Ahelyett hát, hogy töprengek,

listát írok, sorba veszek…

Hozzád futok, megölellek,

érezd mennyire szeretlek!

Édesanyám, neked adunk...

(népköltés)

Édesanyám, neked adunk

minden évben egy napot, 

de te nékünk életednek

minden napját átadod.

Nincs az égen annyi csillag, 

se fűszál a réten, 

mint ahányszor kell, hogy mondjam

ki is vagy te énnekem.

Megköszönném, hogy velünk vagy, 

s nem ér minket szenvedés, 

arra nem csak ez az egy nap, 

de egy élet is kevés.

Mentovics Éva: Színes virágcsokor

Tarka rétről kanyargós út 

szalad be a vadonba.

- Ünnep van ma, ünnep van ma! -

Kismadár is dalolja.

Nyári lombok hajladoznak,

tarka lepkék szállnak.

Mit adjak e szép ünnepen 

az édesanyámnak?

Ha a Napot fényes égről

kezembe foghatnám,

rákötnék egy piros masnit, 

és ölébe adnám.

Hogyha a sok fénylő csillag 

elérhető lenne,

nekiadnám azt is szépen 

egy csokorba kötve.

Ha a fénylő, kerek Holdat 

kezembe vehetném,

pislákoló kis lámpásnak

szobájába vinném.

De mivel az égbolt távol, 

őket el nem érem,

kötök egy szép tarka csokrot

kint, a kerek réten.

Ez a színes virágcsokor 

elsuttogja halkan,

amit neked édesanyám 

mondani akartam.

Kiss Jenő : Édesanyám !

Elérkezett anyák napja,

mit is mondjak Teneked?

Ó, engedd, hogy megcsókoljam

símogató lágy kezed.

Köszönöm a jóságodat,

kék szememben könny ragyog,

Tudom, minden gondolatod

örömöd csak én vagyok!

Ugye érzed jó Anyácskám,

én is szeretlek hően,

Ígérem, hogy amíg élek

Érted dobog a szívem.

ZENE: Flowers:  Ha szól a dal

Veres Csilla : Anyák napjára

Anyák napja hajnalán

Felkeltem már jó korán,

ébredtem a napsugárral,

meg a nyíló gyöngyvirággal.

Szedtem csokrot, csudaszépet,

szívem szőttem közepébe,

ha most harmat lehetnék,

rózsa szirmán nevetnék.

Köszöntelek édesanyám 

eme május reggelen,

jóságodat, lágy hangodat

soha el nem feledem.

Szívem őrzi szelídséged,

aranyhajad illatát,

elringató halk dalodban

ajkad puha mosolyát.

Köszönöm, hogy vigyázol rám,

ha kell, ápolsz engemet,

tudom, hogyha bármi fáj is,

csak hívnom kell tégedet.

Köszönöm, hogy megtanítasz

mindarra, mi jó, s mi szép,

ígérem, hogy legjobb leszek

néked e föld kerekén.

Fogadd tőlem ezt a csokrot,

s kicsi szívem melegét,

ezen a szép anyák napján  

ezt adom most neked én.

Gyárfás Endre : Anyámnak

Alighogy kelsz, már gondot ád a reggel,

Tejért indulsz kocogó üveggel,

Kenyeret sütsz, vagy érte mégy a pékhez

S már mondanám : Anyám, pihenj, elég lesz!

Pedig csak most kezdődik napi munkád,

Temérdek terhet, koloncot rakunk rád,

Ruhát piszkolunk, gyűrünk, szaggatunk,

Terád hárítjuk sok apró bajunk.

Ha itt legbelül, szívünkben bármi bánt,

Neked mondjuk csak el, Édesanyánk.

S a boldogságot, jó hírt, örömet

Kivel is osszuk meg, ha nem veled?

Mit gyermek nyújthat át, olyan kevés,

Sas röpte mellett lepkeröppenés.

De Anyánk – s ezt majd tettel mondjuk el –

Minden virágnál többet érdemel.

Édesanyám, mit segítsek?

Édesanyám,

mit segítsek?

Cukrot törjek,

hozzak lisztet?

Megpörköljem 

tán a kávét?

Elszaladjak

hagymaszárért?

Neked száz és

egy a dolgod,

míg ebédünk

egybehordod;

Míg az asztal 

megterítve,

csak te fáradsz,

te s megint te!

Ámde én nem 

hagylak téged,

tétlen mint is

nézhetnélek!?

Megtennék én

mindent érted,

minden gondtól

megkíméllek,

Hogy vidáman

élj sokáig,

s ifjan lásd meg

unokáid.

ZENE: Pintácsi Viktória: Anya csak egy van

Mentovics Éva: Köszönöm, hogy itt vagy nekem!

Bármi bánat érte lelkem, 

könny áztatta szemedet.

Örömömben, vígságomban 

szemed velem nevetett.

Megtanítasz minden jóra, 

repítesz a nagy hintán.

Rajtakapsz egy huncutságon, 

szemed vígan kacsint rám.

Ha elestem, felemeltél, 

megpusziltad sebemet.

Minden egyes mozdulatod 

áthatja a szeretet.

Elmesélném, m’ért szeretlek?

Bíz, azt estig mondhatnám.

Köszönöm, hogy itt vagy nekem

édes, drága jó anyám!

Szeresd édesanyádat

Ő az, aki halkan

Bölcsőd fölé hajol,

Ő az, aki neked

Altató dalt dalol.

Megmosdat, megfürdet

Megfésül szépen,

Tündér mesét mond

Lágy téli estéken.

Amikor beteg vagy

Ő az, aki ápol,

Két szemében mennyi

Aggódás, gond lángol.

Ő az, aki mindig

Imádkozik érted

Nincs, óh nincs határa

Nagy szeretetének.

Tele van a lelke

Érted égő fénnyel,

Ne bántsd meg őt soha

Engedetlenséggel.

Molnár Endre : Nagyanyámnak

Nagymamámhoz menni

nagyon szeretek,

habos kávé vár ott

s torta szelet.

Kalács is van nála

benne mazsola,

Legédesebb mégis

az ő mosolya.

Nagymamánál lenni

mindig csodaszép,

jó uzsonna után

vár a hintaszék.

Amíg ringatózva 

beszélek vele,

megsimogat mindig

lágyan a keze.

Én a nagymamámat

nagyon szeretem,

mert csak szépet és jót

ad mindig nekem.

S úgy köszöntöm este,

ha megyek haza,

a viszontlátásra

drága nagymama.

Nagyanyónak 

Édes-kedves Nagyanyókám! 

Anyák napja van ma!

Olyan jó, hogy anyukámnak 

is van édesanyja. 

Reggel mikor felébredtem 

az jutott eszembe, 

anyák napján legyen virág

mind a két kezembe. 

Egyik csokrot neked szedtem,

odakünn a réten, 

Te is sokat fáradoztál 

évek óta értem. 

Kimostad a ruhácskámat, 

fésülted a hajamat,

jóságodat felsorolni 

kevés lenne ez a nap. 

Köszönöm, hogy olyan sokat 

fáradoztál értem, 

és hogy az én jó anyámat

felnevelted nékem.

ZENE: Judit és a zenemanók: Nagymami

Anyák napján mit kívánjak?

Anyák napján mit kívánjak?

Szépet, jót és drága dolgot?

Azt kívánom, minden mama

legyen boldog, nagyon boldog.

Ajándékul anyák napján,

Anyukámnak mi lehetne

Szívből mondom és kívánom

Mindig legyen vidám kedve.

Blaskó Mária : Köszöntő versek

Anyák napja ünnepére

Édesanyám , drága,

Száll az égbe hű szívemnek

Könyörgő imája.

Édes Istenem, jó Istenem

Esedezve kérlek

Az én drága, jó anyámnak

Adj sok boldog évet,

Sokszor-sokszor legyen neki

Még anyák napja .

S minden tovatűnő évet

Öröm beragyogja.

Lehessek én jó anyámnak

Mindég örömére

Ha felnövök, nálam legyen

Boldog öröksége!

Szántai Sándor : Ismerek egy házat

Ismerek egy házat

Csak egy kicsi szoba

Az én szívem mégis

Úgy vágyódik oda.

Hazafelé megyek

S úgy tekintek rája

Mint egy gyönyörű szép

 Aranypalotára.

Még azért se adnám

Édesanyám házát

Benne az életem

Kevés boldogságát.

Ismerek egy házat

Csendes kicsi hajlék

Benne az életem

Végéig ellaknék.

Kéry Viola : Anyák napi gazdagság

Úgy szeretnék venni neked gyémántot és aranyat.

Nem tehetem, ezért mondom versben el e szavakat.

Tudnod kell, hogy úgy gondolom, örülök, hogy élek,

És ha újra születhetnék, neked születnék meg.

Mert a lélek gazdagságát nem pótolja semmi,

Fontosabb, hogy itt vagy, látlak, s velem akarsz lenni.

Fontosabb az, amit érzel, ha a neve szeretet,

Minél többet adsz belőle, annál több lesz teneked.

Úgy szeretnék odaadni, mindent, ami szép,

Remélem, hogy nagykoromban megtehetem még!

 Ha azt adnám, amit érdemelnél

Minden nap tejben-vajban fürödhetnél.

Szél meg nem fúhatna, bánat sem érne,

Mert aki bánt, az meglakolna érte!

Ha hálám elvárnád anyaságodért, az életemért,

A virrasztásokért, a gondoskodásért, simogatásért,

A milliónyi – mindig jó tanácsért, az édes tejért,

A foszlós kalácsért… biztos, hogy rövid volna rá az élet; 

ZENE: ÚGY SZERETNÉM MEGHÁLÁLNI...

( a zene alatt a vers megy tovább)

De anya vagy, a hálát nem igényled.

Te boldoggá szépülsz, ha évi pár napon

Gondolatom és szívem Neked adom!

Hogy elhitessem Véled mit tegyek?

Én egész évben … egyformán szeretlek.

ZENE: ÚGY SZERETNÉM MEGHÁLÁLNI...

A dal első versszakát közösen énekeljük, utána kerül sor az ajándék átadására. 

Talán egyszer fordult elő, hogy nem ezzel a Kovács Kati számmal zártuk az anyák napi műsort. Nem találtam még az évek során olyan dalt, ami ehelyett jobb lenne, pedig van, több, mint 100 a gyűjteményemben.