Mivel közeleg az anyák napja, itt az idő, hogy elkezdjek keresgélni a holmijaim között. Bár 23 éve tanítok, eddig minden évben új műsorral készültem. Valahogy nem tetszik az elkészített tízen-huszonvalahány, pedig amikor egy-egy műsorral elkészülök, mindig úgy érzem, hogy igen, ez az! Aztán telnek az évek, változnak a gyerekek, és én úgy érzem, hogy nem elég jó, amit korábban írtam. A hosszú idő alatt soha nem használtam fel ugyanazt a verset kétszer, egy-két nagyon nagy kedvenctől eltekintve. Mindig úgy válogatom a verset, hogy az személyre szóljon.
Régebben jeleneteket is előadtunk, de aztán erről leszoktam, ugyanis sajnos nem mindenki jött el a műsorra, és nekem kellett beugranom. Így maradtak a versek.
Most viszont szeretnék egy kis jelenetet megosztani, hátha valaki betanítja az osztályában, vagy az óvodában.
A varrótű
Mesélő: Nem is messze, nem is régen, egy napsugaras délelőttön Piroska egy fa alatt ült az udvaron, hogy édesanyjának zsebkendőt hímezzen. Varrt, varrogatott, egyszer csak ujjai közül kicsúszott a tű, és a földre esett. Nézte-nézte Piroska, de csak nem találta a sok fű között. Amint keresgélte a hímzőtűt, éppen arra ment a kacsa, hogy vizet igyon a vályúból. Megszólította Piroska:
Piroska: Kedves kacsa, kérlek szépen, keresd meg a varrótűmet, hiszen te még a víz alatt is látsz!
Kacsa: Egy tűt?!- nem, azt nem tudom megkeresni, sáp, sáp... Ha azt mondanád, hogy a legkisebb kukacot találjam meg, az egészen más dolog, de tűt! Sáp, sáp, sáp... Talán a kakas megkeresi, szólj csak neki!
Piroska: Hallod-e te Tarajos! Gyere csak ide, segíts megkeresni a varrótűmet!
Kakas: Kukorikú...Én a lábammal fel tudom kaparni a földet, és akármilyen magocskát vagy gyökérkét is meglátok, ilyesmit szívesen előkaparok. De tűt?! Nem is tudom, hogy mi az; szólj a galambnak, ott turbékol a háztetőn!
Piroska: Galambocska hallod-e? Repülj ide és keresd meg a tűmet!
Galamb: Nem, azt nem tudom, tu-bu-tuú... búzaszemet keresek neked, amennyit csak akarsz, de tűt!
Mesélő: Éppen arra ment a kecske.
Kecske: Mek, mek, mek, miért van olyan rossz kedve Piroska?
Piroska: Nem találom a varrótűmet! Kedves kecske, jó volna, ha megkeresné Miért rázod úgy a fejed?
Kecske: Mek-mek-mek, kereshetek neked édes füvecskét, jó illatú lóhere levelet, de tűt? Azt nem tudok keresni, mek-mek-mek.
Piroska: Most mi lesz velem? (sírdogál)
Bodri: Vau-vau, mi történt? Hadd segítsek csak!
Piroska: Jaj, kedves Bodri, leejtettem a hímzőtűmet és senki sem tudja megkeresni, brühühü. (sír)
Bodri: Hát megkeresni azt én sem tudom, de talán segít neked helyettem az okos cica, mindjárt elmegyek érte...
Piroska: Várj csak, Bodri, ne szaladj! Mit érek én a cica okosságával, nekem a tű kell!
Bodri: Bízd csak ezt a macskára, vau-vau. Annak olyan éles szeme van, hogy még a sötétben is lát. Mindjárt ideküldöm, beszélj vele!
Cica: Miau-miau, mit kívánsz tőlem Piroska?
Piroska: Leejtettem a hímzőtűmet és senki sem tudja megkeresni, hátha Te megtalálod?
Cica: Hmm, hmm, ha egeret kérnél, akár két vékával is hozhatnék neked a magtárból, de egy varrótűt? Hiszen azt sem tudom, hogy milyen a szaga.
Mesélő: Piroska nagyon elszomorodott. Most már nem tud varrni, hogyan hímezze ki a zsebkendőt tű nélkül? Holnap lesz anyák napja, és az ajándék nem készül el. Bánatában megint sírdogálni kezdett. Meghallotta ezt a Nap a magas fák között és vigasztalni kezdte:
Nap: Ne sírj, kislányom, könnyekkel nem segítesz a bajodon. Ne kérj senkit, keresd meg magad türelmesen a hímzőtűt.
Mesélő: Piroska letörölte könnyeit, s elkezdte keresni a tűt, de csak nem találta. Akkor a Nap fénylő sugarát a tűre vetette, s az hirtelen felvillant; Piroska megpillantotta a zöld fű között és vidáman felkiáltott:
Piroska: Megtaláltam a hímzőtűt, gyertek csak!
Kacsa: Sáp, sáp, sáp, nocsak, nocsak... Hát ez a tű?
Kakas: Kukorikú-iii... jaj, milyen kicsike jószág!
Galamb: Tu-bu-tu-buúu... Furcsa szerzet ez a tű!
Kecske: Mek, mek, mek, ... Juj, de hegyes, és hogy szúr!
Bodri: Vau, vau, vau... Ez ám a tű!
Cica: Miau-miau- ki hitte volna, hogy ilyen?!
Mesélő: Piroska hallgatta a háziállatok csodálkozását, közben ügyesen szép virágokat hímzett a zsebkendőre, és idejében elkészült az anyák napjára szánt ajándék.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése