Mondatfajták rajzzal és a vers

Tegnap írtam arról, hogyan tanítom a mondatfajtákat. Írtam, hogy a mondatokat gyerekek személyesítik meg: Mindentudó Tóbiás, Kíváncsi Kata, stb.

Neki is álltam felkutatni a verseket, eredménytelenül. De vagyok annyira makacs, hogy nem nyugszom, míg elő nem kerül. Tudtam, hogy megvan valahol, és ma elő is került, pont akkor, amikor nem azt kerestem. 

Végül is egy 1976-os Tanító számában bukkantam rá anno, abból másoltam ki annak idején, a 6-7.szám 32. oldalától (Dialektikus gondolkodásra nevelés.- nyelvi nevelés II.) Sajnos a cikk íróját nem írtam fel. 

Úgy gondolom, hogy leírom a cikket, pontosabban a mondatfajtákra vonatkozó részt. Biztosan lesz, aki hasznát veszi.

Tehát:

1. lépés: Megismerkedés a képszimbólumokkal.

A figurák - "barátaink"- bemutatkoznak:

Közömbös Kázmérnak hívnak,

a dolgok cseppet se izgatnak.

Ki ne szeretné Kíváncsi Katit?

Egyre kérdi: hol? mikor? milyen?

miért? kit? mit?

Lelkendező Lenke a nevem,

a sok érzés, majd szétvet engem.

Én Sóvárgó Samu volnék,

mindig valamit szeretnék.

Akarnok Aladár vagyok,

felszólítok, parancsolok.

Mindentudó Tóbiás,

tudományom óriás.

Sopánkodó Sára vagyok,

 szüntelenül csak nyafogok.

Így a kijelentő- és felkiáltó mondathoz 2 képszimbólum tartozik.  Az öt mondatfajtát ábrázoló képek eleinte minden nyelvtan órán a tanulók előtt vannak.

2. lépés: Szerepjáték

A tanulók az eseményképen bemutatott, vagy szóban vázolt szituációba képzelik magukat, helyesebben barátainkat, s azok karakterének megfelelően szólalnak meg.

pl.: Egy betört ablak képét mutatjuk.

Mit mond Közömbös Kázmér, Kíváncsi Kata, stb?

3. lépés: A képszimbólum és a szimbolizált mondatfajta lényeges jegyeit tartalmazó szókártyák egymáshoz rendelése

A tartalmi jegyek halmazából kell a tanulóknak a verbális megnyilatkozásnak megfelelőt kiválasztani:

                                          megállapítás                    öröm

                                          érdeklődés                       vágy

                                         tudakozódás                      fájdalom

                                         óhaj                                parancs

                                         kívánság                       felszólítás

Kezdetben alaptípusokat tartalmazó jegyekkel dolgozunk. A differenciálást később végezzük, szókártyák nélkül.

A felkiáltó mondatnál pl. az öröm, fájdalom mellett szerepel meglepetés, ijedtség; felszólítás, parancs mellett kérés, kérlelés, kunyerálás.

A tanulók hallják a mondatot, kiválasztják a lényeges jegyet tartalmazó szókártyákat, és a "Ki mondhatta?"- kérdésre kiteszik azt a megfelelő képszimbólum alá.

Pl. Hogy vagy?  érdeklődés

4. lépés: A mondatfajta megnevezése

Miután biztonsággal felismerik a tanulók az egyes mondatfajták lényeges jegyeit, és azokat a megfelelő képszimbólumhoz tudják sorolni, következik a MONDATFAJTÁK MEGNEVEZÉSE.

Ezen a fokon a név, a kép, a tartalmi jegyek együtt szerepelnek.

Pl. - Hurrá, győztünk!- felkiáltó  mondat- öröm

5. lépés: A képszimbólum elhagyása

6. lépés: A szókártyák elhagyása

A hallott mondat megfelelő kategóriába sorolása csak szóban történik. A korábbi következtetést megfordítva ezen a fokon a tartalmi jegyről az indoklásban esik szó.

Korábban így fogalmaztak: "Bárcsak elmennénk kirándulni! - Ez a mondat vágyat fejez ki, tehát óhajtó mondat. (miközben a "vágy" szókártyát az "óhajtó mondat" név alá helyezik.

Az ismeretelsajátítás záró mozzanataként pedig a következőképpen indokolnak:

"Bárcsak elmennénk kirándulni!"- óhajtó mondat, mert vágyat fejez ki.

Eddig a cikk részlete, én ezeket a lépéseket használtam eddigi munkám során. A gyerekek pillanatok alatt "fogták az adást". A szerepjáték (2. lépés) kimondottan tetszett nekik, volt, hogy ők kérték a későbbiek során, hogy most is ők legyenek már Mindentudó Tóbiás vagy Kíváncsi Kata. 

Persze, mert akkor is "csak" játszottunk.