2012. március 1., csütörtök

Meixner-módszer az olvasás-írás tanításban

Eddig főleg matekhoz kapcsolódó dolgokról írtam, de itt az ideje, hogy az olvasás-írástanítási módszerekről is említést tegyek.
Azt mondják, egy pedagógusnak folyamatosan meg kell újulnia. Szerintem akik ezt mondják, nem tanítottak alsó tagozaton, mert akkor nem mondanának ilyet. Ha ugyanabból a tankönyvből tanítunk, akkor is minden alkalommal (minden 4 évente) mást csinálunk, mivel mások a gyerekek, vagyis megújulunk, akár kérik tőlünk, akár nem.
Nekem olyan szerencsém volt, hogy a 23 év alatt kipróbáltam néhány módszert és tankönyvcsaládot. (Romankovics, Apáczais, Dinasztia, Nemzetis malackás tankönyvcsaládokból tanítottam.) Vagyis minden egyes első osztályommal újabb tankönyvcsaládot használtam.  

Tavaly újra a váltás mellett döntöttem. Egyik kolléganőm hívta fel a figyelmemet a Meixner-módszerre, a Játékház tankönyvcsaládra. 

Először idegenkedtem, mivel késleltetett írástanítással tanít, de ahogy teltek a hetek, egyre jobban bebizonyosodott számomra, hogy ez az a könyv, amiből ezentúl tanítani szeretnék. A gyerekek megtanulták a betűket, folyékonyan olvasnak, értik is, amit olvasnak. A helyesírásuk pedig egyenesen csoda. Tehát nekem ez "AZ OLVASÓKÖNYV". 




Ami miatt írok, az az egyik könyv, amit mi csak vödrösnek (1.o.: Játékház. Feladatlapok I. a Képes olvasókönyvhöz az általános iskola 1. osztály számára [98489/I])illetve citromosnak (2.o.: Játékvár. Feladatlapok [98540/F])  hívunk. 








Lapokat kell szétnyírni, és így tevékenykedve a gyerekek szótagokból raknak ki szavakat, szavakat egyeztetnek képpel, mondatot egyeztetnek képpel. Szerintem bármilyen tankönyvcsaláddal tanuló gyereknél érdemes lenne otthonra beszerezni ezeket a könyveket, mert a gyerekek játszanak, de közben tanulnak, bővül a szókincsük, mondatok közötti összefüggéseket fedezhetnek fel.


Mivel én ránézésre megrettentem a sok nyírnivalótól (ugyanis én magam nyírtam ki a lapokat az elmúlt év során és az idén is, illetve drága édesanyám segített be, átvállalva a munka oroszlánrészét), kitaláltam a "korongozást". Ehhez a nyári szünetben minden gyerek számára különböző színű kartonból korongokat készítettünk a lányaimmal. A feladatlapok felső részére különböző filctollal köröket rajzoltam, az alatta levő részbe kellett nekik a megfelelő helyre tenni a filctoll színének megfelelő korongot.
Természetesen nem minden oldalnál alkalmazható, de így is csökkent a felnyírandó lapok száma.





Kíváncsi lennék, mi a véleményetek az ötletemről, ugyanis egy hozzáértő valaki azt nyilatkozta, hogy : "A "korong" segítségével pontosan az a fázis marad ki, amire a tanulóknak szüksége lenne a biztos tudás megszerzéséhez." 

Tehát így már nem szerzik meg a biztos tudást? Egyébként a Logico feladatainál láttam ehhez hasonló jelölést a lapok szélén, azért gondoltam, hogy ezeknél az oldalaknál is használható.

6 megjegyzés:

  1. Én először fújtam a Játékházra, hogy "uncsi" a gyereknek főleg, mert a Lexi-ből már megtanult olvasni, de a Játékvárral most végezve már azt mondom, hogy megszerettem. Zs. pedig végig szerette :).

    Nagyon tetszik, hogy családilag az osztályért vagytok (ezt már korábbi bejegyzéseidnél is megállapítottam magamban :)).

    Az ötletedről pedig érdemben nem tudok nyilatkozni, mert én még azt se értem elsőre mi marad ki ezzel, csak érdekesebbnek látom a Te módiddal:)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm, hogy hozzászóltál, nehezen tettem túl magam az "illető" megjegyzésén, mert én sem értem, hogy mi marad ki. A korong hallatára viszont jobban lázba jönnek a gyerekek.
      De tudod, azt szokták mondani: Aki tudja, csinálja, aki nem tudja beszél róla. Szerintem soha életében nem tanított az "illető".

      Törlés
  2. Szia, elsőre én sem értettem, mi lehet a baj a korongokkal - bár én elsőre a feladatot sem értettem :( - de nekem a Logicora azt mondták, hogy azért is jó, mert a gyereknek végig kell húzni a járatban a korongot, és az fejleszti a kezét is. Bár ennek semmi köze a biztos tudáshoz! :)
    Közgazdász lévén fogalmam sincs, mitől lesz biztos a tudás, én csak azt tudom, hogy amit 7 éves korom előtt tanultam, azt még most is tudom, amit meg a múlt héten, arról már azt sem, milyen témában volt! :)
    G.

    VálaszTörlés
  3. Szia, elsőre én sem értettem, mi lehet a baj a korongokkal - bár én elsőre a feladatot sem értettem :( - de nekem a Logicora azt mondták, hogy azért is jó, mert a gyereknek végig kell húzni a járatban a korongot, és az fejleszti a kezét is. Bár ennek semmi köze a biztos tudáshoz! :)
    Közgazdász lévén fogalmam sincs, mitől lesz biztos a tudás, én csak azt tudom, hogy amit 7 éves korom előtt tanultam, azt még most is tudom, amit meg a múlt héten, arról már azt sem, milyen témában volt! :)
    G.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ezen én is szoktam gondolkodni, mármint a biztos tudáson. Mi az, amitől később beérik a gyerek, és ezt most általánosságban mondom. Nem látunk bele senki fejébe, hogy ott mi zajlik, valakinek ez jön be, van akinek az. Szerintem nincs egyedül üdvözítő módszer.
      Akkor 7 évesen valaki valamit nagyon jól csinált. :))

      Törlés
  4. azért fontos, hogy egymás mellé kerüljenek a betűk, szótagok, mert így látja egyben a szót, hiszen az összeolvasás a lényege! mindenképpen ki kell vágni, de ezt a szülőkkel is meg lehet csináltatni :)

    VálaszTörlés