A múlt héten az igazgatóhelyettes jött hozzám magyar órát látogatni. Mivel egyébként is játszunk minden órán egy kicsit, már ha a tananyag is megengedi, így ezen az órán is így történt. De hogy az osztályomnak is mutassak valami újat, tréfás versikékkel készültem, melyből kiderült, hogy mennyire oda kell figyelni a fülünkre, mert mást jelent a HASAL, mint a HASSAL például. A mondókák ebből a könyvből valók:
5.o. Szótagszám:80, dikt.: kb 7 perc |
Nosztalgiázva olvastam a Kalevala részletét, nagyjából be is ugrottak a sorok, mivel annak idején, cirka 35 éve nekünk ezt meg kellett tanulni, sok más egyéb klasszikussal együtt. (A múlt idejű igék gyakorlásánál vettem hasznát.)
A könyv egyébként 1977-es kiadású, az 1978-as új tankönyvekhez készült, ami felváltotta az 1963-as kiadásúakat. Amin mosolyogtam, és ezért is hagytam ott a perceket, hogy ezeket a szövegeket felső tagozatos gyerekeknek diktálták, elég sok időt adva rá. Némelyik szöveg túlságosan "építő jellegű", de ugye még a régi rendszerből való. Amikor nem csak oktatni, hanem nevelni is kellett. Ízelítőül még itt van néhány oldal.
Nagyon édes mondókák! El is olvastuk Lizivel...( olyan aranyos volt, ahogyan bólogatva olvasta, koncentrált a szavakra ) Diktálásra most nem vettem rá...1 hete itthon van, beteg...jól kiesik a ritmusból, de reméljük jövő héten gyorsan alkalmazkodik a változásokhoz!
VálaszTörlésKöszönjük, hogy elolvashattuk! Olvasni azt nagyon szeret!
Szép napot kedves Sucika!