Fogalmazás játékosan, dobókockával

A fogalmazás nehéz feladat szerintem egy kilencéves gyerek számára. Az olvasmányokhoz kapcsolódóan próbálunk vázlatot vagy éppen történetet írni. Vannak, akik értik, vannak, akik csak mondatokat mondanak, és sajnos nem rajzolódik ki belőle a történet maga.

Már második osztályban adtam házi feladatnak, hogy másoljanak néhány mondatot a meséből, ami nekik a legjobban tetszett. Órán, spatulák segítségével beszéltük meg az olvasmányokat. (Itt írtam már erről az ötletről.) Ugyancsak órán, több kis rajzot készítettünk, ami a későbbi történetmesélést segíthette. Azt hittem, ezek után harmadikra mindenki érteni fogja a vázlatírást, fogalmazás készítést.

Egy külföldi oldalon (már megint) találtam erre a kis feladatra. (Sajnos nem jegyeztem fel a forrást. Köszönet érte a feltöltőnek.) Szerdán ki is próbáltuk. A gyerekektől azt kértem, hogy színezzenek ki 6 képecskét. Ezután azt a feladatot kapták, hogy a 6 kép segítségével találjanak ki egy történetet.

Téli történet

Hol volt, hol nem volt, volt egyszer lány, úgy hívták, hogy Liza. Felhúzta a kesztyűjét és elment szánkózni. Útközben talált egy cicát, és nagyon örült neki. Hazavitte, és ittak egy pohár gőzölgő teát.

Téli történet

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy ház. Ebben a házban lakott két testvér, Peti és Lili. Egyszer forró csokit akartak inni, de nem találtak. Petinek eszébe jutott, hogy kimennek a cicával játszani. Sokáig játszottak, már a hold is feljött, mikor bementek.

Tudom, hogy ezek még nagyon kezdetleges fogalmazások, de mint elsők, illik róluk megemlékezni. A többi ettől sokkal jobb lesz, legalább is bízom benne.

Ezután elővettem a Mariann ötlete alapján elkészített dobókockáimat. (Köszi Mariann!)
7 gyereket kértem meg, hogy dobjanak egyet-egyet a kockákkal. Az így kapott képek segítségével otthon kellett fogalmazást írniuk. Remélem, jól szórakoznak, és nem tanulásnak fogják fel a történetalkotást.