Ahogy ígértem, hozom a korábbi évek műsorait, remélem sokan találnak közte kedvükre valót.
Tavaly valahogy nem került megosztásra, legalább is én nem találtam ezt az összeállítást, így ezzel kezdem a nosztalgiázást.
Ha olvastátok az idei műsoromban található verseket, és ezt is végigolvassátok, észre vehetitek, hogy nagy az átfedés. Éveken keresztül figyeltem arra, hogy ne ismétlődjenek a versek, de a húgom egyszer azt mondta, hogy ő bizony a kedvenceit majdnem minden éven beleteszi. Így pár éve én is beleesek ebbe a bűnbe. No meg ugye négyévenként új osztályokkal adjuk elő, így az sem lenne gond, ha csak 4 műsor lenne. Azért nekem egy kicsivel több van.
DAL: Flowers: Anya
CSERJÉSI SÁNDOR: ÉDES JÓ ANYÁM!
Ma szívemben a szeretet ünneplőbe öltözött,
Otthonunkba áldás, béke hangulata költözött.
A jó Isten küldte nekünk ezt a kedves ünnepet,
Anyák napra a szívünkbe szeretetet ültetett.
Szeretetből hajtott virág ma minden szavam,
Érzelmeim tengerén sok kedves emlék átsuhan.
Anyák napra adjon Isten sok-sok örömet neked.
Ezt kívánja szeretettel mindig hálás gyermeked.
Élj közöttünk számos évig gondtalan és boldogan.
Ne érezd a nélkülözést, mely az életen átrohan.
Töltse be jó szívedet az a féltő szeretet,
Mely családod körében mindig ott van veled.
Adjon Isten hosszú éltet,
még sok vidám esztendőt,
Istenáldás keresztezze nálunk a jövendőt.
Hallgassa meg a jó Isten gyermeked kérő szavát
S éltesse erőben, egészségben a jó édesanyát.
Donkó László: Vers anyámnak
Odaállok elé,
meghatottan, szépen,
még a kék is kékebb
ma a fényes égen.
A virág a mezőn
illatosabb máma,
pillangókat röptet
szarkaláb, a mályva...
Csokorba kötöttem
szavaimat régen,
elmondani mégis
oly nehéz most nékem.
Végül a szám nyílik
pár ünnepi szóra:
vers, a dal, az ének
jó Anyámnak szól ma!
Gyöngyvirágot szedtem
Gyöngyvirágot szedni,
mikor elindultam,
Bekötöttem szemem, mégis rátaláltam.
Össze nem tévesztem, finom az illata,
Friss harmattól csillog hófehér virága.
Hogy tud ez a virág oly illatos lenni?
Csak a természet tud ilyen csodát tenni.
Körben zöld levéllel
egy csokrétát szedek,
Annak adom, kit legjobban szeretek.
DAL: Szívem vigyáz rád
Csorba Piroska: Mesélj rólam
Mesélj anya,
milyen voltam,
amikor még kicsi voltam?
Az öledbe hogyan bújtam?
És tehozzád hogyan szóltam,
amikor nem volt beszédem?
Honnan tudtad, mit kívánok?
Megmutattam a kezemmel?
Mesélj rólam!
Hogy szerettél?
Engem is karodba vettél,
meleg tejeddel etettél?
Akárcsak a testvéremet?
Gyönyörködtél akkor bennem?
Úgy neveztél: kicsi lelkem?
És amikor még nem voltam,
a hasadban rugdalóztam,
tudtad-e, hogy milyen leszek,
milyen szépen énekelek?
Sejtetted, hogy kislány leszek?
Mesélj anya,
mesélj rólam!
Milyen lettem,
amikor már megszülettem?
Sokat sírtam
vagy nevettem?
Tényleg nem volt egy fogam sem?
Ha én nem én lettem volna,
akkor is szerettél volna?
Beney Zsuzsa: Anya dúdolja
Azt kérdezed tőlem
hogyan vártalak?
Mint az éjszakára
fölvirrad a nap,
mint a délutánra
jön az alkonyat,
mint ha szellő jelzi
a förgeteget-
ezer pici jelből
tudtam jöttödet.
Mint tavaszi reggel
a nap sugarát,
fagyos téli este
jégcsap illatát,
mint az alma ízét,
tejet, kenyeret-
pedig nem is láttalak még,
úgy ismertelek.
Mint a fény az árnyat,
záport a virág,
mint patak a medrét,
madarat az ág,
mint sóhajos nyári éjjel
a fák az eget-
mindenkinél jobban téged
így szerettelek.
Lukács Angéla: Csak egy van…
Sok-sok levél van a fán,
Mind hasonló forma,
Milliónyi levél közt,
Még sincs két egyforma.
A Földön sok gyerek él,
Milliárd is megvan,
De az egész világon
Belőlem csak egy van.
S ha egy nagy tér közepén
Tenger gyerek állna,
Közöttük az anyukám
Mégis rám találna.
DAL: Flowers: Ma egy dalban mondom el
László Gyula: Édesanyám
Odakünn már tavasz készül,
de még csípős, friss a szél,
kályha mellett a zsámolyon
édesanyám üldögél.
Üldögélget, bóbiskolgat,
sokat fáradt, dolgozott,
ölében még a kabátom,
amit imént foltozott.
Oly jó lenne ölbe kapni,
ágyba vinni gyöngéden,
szép mesével altatgatni,
ahogy ő tette régen.
Haja közt az ezüst fürtöt
meg-megsimogatni,
homlokára szeretettel
gyermekcsókot adni.
Jaj, de mikor moccanni se
merek most, csak várom,
mikor foszlik le szeméről
az odaröppent álom.
Súgom, búgom, fuvolázom,
édesanyám, lelkem.
Minden kicsi hangocska
muzsikálgat bennem.
De ha messzi délen élnék,
észak táját járnám,
édesanyám a nevedet
épp így muzsikálnám.
Mondja ezt a szót a gyermek
bármiféle nyelven,
minden nemzet szótárában
ez hangzik legszebben.
Csernay József: Nagyanyának
Azt tanultam, hogy a tavasz
Illatáért oly kedves,
Csupa játék minden tette,
Csupa öröm: gyermekes.
A forró nyár hosszú napja
A munkának ideje:
Napkeltétől napnyugtáig
Az életnek embere.
A kedves ősz, bő kezével
Áldásait osztja szét.
Magának ő mit sem tart meg
Ez adja meg örömét.
Te olyan vagy jó nagyanyám,
Mint az ősz, mely mindenét
Oda adja önzetlenül
Reánk ontja szerelmét.
A jó Isten hallgassa meg
Imádságom e napon,
Soká tartson a te élted,
Az én kedves évszakom.
Tartsa távol azt a rideg,
Megdermesztő hűs telet,
Hogy még sokszor csókolhassam
Ilyen napon kezedet.
DONÁSZI MAGDA : NAGYMAMINAK
Anyák napján reggel,
mikor a nap felkel,
Nagymamikám elé állok
sok-sok szeretettel.
Ha nincs itt, hiányzik,
jöttét várva-várom,
nála jobb nagymami
nincs is a világon.
Mesét mond, ha kérem,
főz, vasal naponta,
mintha mindnyájunknak
édesanyja volna.
Anyák napján reggel,
mikor a nap felkel,
őt is felköszöntöm
hálás szeretettel.
DAL: Nagymami
KÁNYÁDI SÁNDOR: KELJ FÖL NAP
Ébredj, sugaras nap,
kelj föl, aranyos nap:
hóvirág, ibolya
mutatkoznak.
Zsendülő határra,
rügyező ágra,
süss fel, aranyos nap,
a világra.
Kelj föl, aranyos nap,
ragyogj, sugaras nap,
édesanyám arcát
simogassad.
Veres Csilla : Néked álmodom, anyu
"Neked álmodom, anyu
a napnak sugarát
lágy tavaszi szélben
az aranyszínű ruhát.
Néked álmodom
az égbolt gyöngyeit,
mint fürge tündérek
apró könnyeit.
Elhozom néked, anyu
a hulló csillagot,
zsendülő mezőről,
az édes illatot.
Elhozom én onnan
méhecskét, virágot,
s megálmodom néked,
az egész világot."
Takács Irén: Az édesanya
Ha beteg vagy, fáradt,
És ha gyötör a bánat,
Betakar, vigasztal,
Megveti az ágyad.
Szeresd ezért nagyon
Az édesanyádat!
Sokszor bizony rossz vagy,
Talán nem is láttad
Mikor a két szemén
Könnyek vontak fátylat.
Tiszteld ezért nagyon
Az édesanyádat!
Ő mindig gondol rád,
Megvarrja a ruhád,
Egész nap dolgozik,
Késő estig fárad.
Tiszteld, szeresd ezért
Az édesanyádat!
Gondolj mindig arra,
Hogy a legdrágábbat
Addig kell szeretni,
Míg melletted állhat.
Tiszteld, szeresd ezért
Az édesanyádat!
DAL: Érezd a szívemet
Egy szívem van…
Ha száz szívem volna:
Mind érted dobogna,
Szelíd arcod mind a százban
Napfényként ragyogna.
Áldjon meg az Isten
Jártadban, keltedben.
Hová nézel a virág is
Ott nyíljék legszebben.
Nincs több, csak egy szívem,
Csak egyetlen egy van:
Ám, de százzal sem tudnálak
Szeretni már jobban.
A te neved zengi
Minden dobogása…
Szálljon reád édesanyám
Az Isten áldása!
DSIDA JENŐ: HÁLAADÁS
Köszönöm Istenem az édesanyámat!
Amíg ő véd engem, nem ér semmi bánat!
Körülvesz virrasztó áldó szeretettel,
Értem éjjel-nappal dolgozni nem restell.
Áldott teste, lelke csak érettem fárad,
Köszönöm , Istenem az édesanyámat.
Köszönöm a lelkét, melyből reggel, este
imádság száll Hozzád, gyermekéért esdve.
Köszönöm a szívét, mely csak értem dobban
- itt e földön senki sem szerethet jobban! -
Köszönöm a szemét, melyből jóság árad,
Istenem, köszönöm az édesanyámat.
Te tudod, Istenem - milyen sok az árva,
Aki oltalmadat, vigaszodat várja.
Leborulva kérlek: gondod legyen rájuk,
Hiszen szegényeknek nincsen édesanyjuk!
Vigasztald meg őket áldó kegyelmeddel,
Nagy-nagy bánatukat takard el, temesd el!
Áldd meg édesanyám járását-kelését,
Áldd meg könnyhullatását,
áldd meg szenvedését!
Áldd meg imádságát, melyben el nem fárad,
Áldd meg két kezeddel az Édesanyámat!
Halld meg jó Istenem, legbuzgóbb imámat:
Köszönöm, köszönöm az édesanyámat!!!
DAL: Úgy szeretném.....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése