Ötletek geometria órákra

Már túl vagyunk a témán, de sajnos a múlt héten annyira lefoglaltak az iskolai és az otthoni teendők, (no meg egy kis játék), hogy nem volt időm bejegyzést írni. Meg - bevallom őszintén - az előtte levő héten kedvem sem volt. Valahogy túlságosan kimerültem, fáj mindenem, rosszul alszom, szóval... hosszú. De két hét elég volt a lógásból, ideje visszatérni a régi kerékvágásba! 

Tehát geometria. Ez is olyan, mint a mértékegységek. Szán rá a tanmenet pár órát, megoldunk néhány feladatot, kellene építeni is valamit, de nincs hozzá eszköz, így frászt kapok tőle. A mostani osztályom valahogy másabb is, mint a korábbiak voltak, bár a lányom szerint csak az idő szépíti meg az elmúlt éveket.

Ha ott van előttük valami, akkor sem biztos, hogy látják. Hogy minden kézzel fogható legyen, különböző szempontok szerint pakolásztuk a tankönyv mellékletében található formákat, készítettünk kockát és téglatestet. És igen, meglett a gyakorlásnak az eredménye: természetesen továbbra is kockás füzetünk van, nem négyzetrácsos. Bár van a szemléltetéshez néhány testünk, adta magát az ötlet, hogy gyurma és hurkapálca segítségével mindenki készítsen sajátot. Így könnyebben megértették az éleket, csúcsokat.  (Volt, aki véletlenül síkidomot készített. de sebaj, a későbbi években úgyis előkerül még néhányszor.) 

Az alsós kollégák, biztosan ismerik, de hátha olvassa olyan látogató is, aki nem tudja, hogy ha bármilyen papírlapot ketté, majd a hajtás mentén ismét ketté hajtjuk, derékszöget kapunk. Ennek  a segítségével egy másik órán ismét elővettük a síkidomokat, és megbeszéltük, hogy melyik derékszögű, melyiknek van kisebb és melyiknek van derékszögnél nagyobb szöge.

Én a nyomtatott L betűt is felrajzolom nekik ilyenkor a táblára, mert van aki vizuális típus, és azt könnyebben észreveszi a síkidomokban. Ha a L betű pontosan illeszkedik az oldalakra, derékszögről beszélünk. Ha minden oldalon végigmegyünk, azt is megszámolhatjuk, hogy hány derékszöge van egy síkidomnak.

Az interneten láttam pár éve, hogy a szögek szemléltetésénél milyen jó szolgálatot tesz az ajtó. Így az idén én is bevetettem, és valóban működött. A küszöb és a nyíló ajtószárny zár be különböző szögeket. Bár a szög helyett más nevet is adhattak volna neki anno, mert a gyerekeknek nehéz elvonatkoztatniuk attól a szögtől, amit kalapáccsal kell beverni a falba. Hát amikor még szóba hoztam a fokokat és a perceket is, na akkor lett csak hirtelen nagy káosz a fejekben.

Ha meg is szeretnénk mérni egy adott szöget (ami alsóban nem tananyag), de nincs nálunk szögmérő, papírból fabrikálhatunk egyet gyorsan.  ITT találtam az ötletet, gondoltam, megmutatom nektek. 

Végezetül pedig egy társasjátékot ajánlanék a figyelmetekbe, amit már a korábbi osztályomnál is sikeresen használtam, igaz velük a tanév végi ismétlésnél. Részletes leírást ITT olvashattok a játékról. Nem egyszerűen csak lépegetni kell, hanem bizony az összeadást, szorzást is gyakorolhatjuk közben. Éppen ezért fogom most színesben újra kinyomtatni és bevetni.

Aki pedig otthon szeretne gyakorolni, vagy csak egy jót szeretne játszani, azoknak ajánlom figyelmébe az alábbi kirakókat. A forrás szóra kattintva még többet találtok.

FORRÁS

Jó tanulást, jó játékot!