Úgy követték egymást a napok januárban, mintha futószalagon jöttek volna, én meg nem tudtam a szalag mellett tartani az iramot. Minden nap készítettem a képeket, de egyéb elfoglaltság miatt 14 nap után tudtam időt szánni arra, hogy kommenteket írjak hozzájuk. Azt hittem akkor, hogy a hátralévő napok könnyebbek lesznek. Nem tudom, miből gondoltam, hiszen itt volt a félév. Az értekezletek (osztályozó, szülői, félévi) meg a továbbképzések elvették még azt a kevés szabadidőmet is, ami máskor a felkészülés után esetleg maradt. Szóval nehéz hónap volt, de megcsináltam. Gondolkoztam is egy párszor, hogy itt a vége, kész, abbahagyom. De nem szeretek semmit sem félbehagyni, így egy kis csalással elkészültem vele. Annyi történt ugyanis, hogy nem mindig az adott napon készült a fénykép.
Most azonban itt az ideje, hogy mutassam végre a fotókat.
Most azonban itt az ideje, hogy mutassam végre a fotókat.
Sokáig tartott nálunk a szilveszter, 5 óra elmúlt, mire lefeküdtünk, így az "ebédre" délután került sor. Második éve lencselevest is főzök, mert bár nem hiszek az ilyen dolgokban, a lányom kérésének csak eleget kell tennem. Persze volt előző nap hal és csirke is, valamint virsli, csakis disznóból. Még jó, hogy előtte vettem 2 kg baromfivirslit. De ugye a csirke állítólag elkaparja a szerencsét. Még a karácsonyi vásárban vettem egy méhviaszból (?) készült szerencsemalacot, tehát 2014 csak sikeres lehet. Bár én csak annyit kértem, hogy ne legyen rosszabb, mint 2013.
A lányom készítette a karácsonyfánkon lévő üvegalmákról (gömbdíszekről - már csak hogy a téma kedvéért) ezt a gyönyörűséges képet. Nem volt kérdés, hogy én nem próbálom ugyanezt ellőni az én gagyi 2003-as gépemmel, hanem kölcsönveszem az övét.
3. Az én városom
Egész decemberben szerettem volna megmutatni a szerencsi fákat kivilágítva. Persze fényképezőgép sosem volt nálam, mikor bent jártam. Aztán amikor megláttam a nap témáját, úgy döntöttem, hogy legyen ide feltéve egy ilyen kép. Bár mi falun lakunk, legközelebbi város Szerencs, így ez az én városom (egy kicsit).
Bár nem idézetek szerint élem az életem, hanem a saját elképzelésem szerint, az idén az inspirációs napló egyik feladata az volt, hogy keressek magamnak egy mottót. Szóval, ha már választani kell, akkor ez az. Végül is e szerint élek, ha eddig nem is fogalmaztam meg ilyen szépen.
5. Talált
Még karácsony előtt a postán több ajánlott borítékot vettem, mint amennyire szükségem volt, gondoltam, legyen mihez nyúlni legközelebb. Mivel mindennek megvan a helye, ezt is szépen a helyére tettem. Legalább is azt hittem. Aztán később, mikor kellett volna, nem volt ott a boríték. Bár először határozottan emlékeztem, hogy többet vettem, később meggyőztem magam, hogy nem így történt. (Jól rá tudom magam beszélni dolgokra.) Aztán környezetre készülve a napokban a kezembe akadt egy könyv, amiben megtaláltam a borítékokat. És akkor megnyugodtam, hogy végül csak igazam volt, amikor úgy emlékeztem, hogy többet vettem. :)))
6. Minden nap megtörténik
Egyik újévi fogadalmam részeként minden nap használok krémeket az arcomra és a kezemre. Valahol azt olvastam, hogy 21 nap alatt válik valami szokássá. Hááát, még én nem tartok ott, de remélem sikerül. Egyik reggel már kimaradt, mert a rohanásban kiment a fejemből. Nem vagyok későn kelő, de mindig van mit csinálni (persze iskolai dolgokat, ami az előző estébe már nem fért bele).
7. Fejjel lefelé
Januárban a szakkörök egyik témája a hóember és a hópehely volt. Bár a kép nem ezen a napon készült, ide éppen illik, mivel a hóember éppen fejjel lefelé van.
8. Szerencseszám
Nem fogjátok elhinni, de nincs szerencseszámom. Lottózni sem szoktunk, mert akár a gép, akár mi töltünk ki 4 mezőt, fix nullásra sikerül. Mikor összeházasodtunk, régi családi hagyományként elkezdtem lottózni, állandó számokkal. Persze azzal se nagyon nyertem, esetleg éves szinten volt 2-3 kettesem, így néhány év után abbahagytam. Mennyit is nyertem így a megmaradt összeggel? De ha már szóba került a házasság. Tavaly volt a 25. házassági évfordulónk, és tanítóként is jubiláltam. 25 éve tanítok, ugyanazon a munkahelyen. Tehát a 25 egy szerencsés szám. (Remélem lesz 50. is.)
9. Természet, természetes
A lányom úgy döntött, hogy vesz magának egy jobb fényképezőgépet, mivel a Kodak már nem elégítette ki az igényeit. (Bezzeg nekem jó volt a régi kis Hp fényképezőgép.) Aztán ahogy készített egy-két képet, rájöttem, miről is beszél. Egyszer lefényképeztem a holdat, szép nagy telihold idején. Mit ne mondjak, sejtitek, egy fénylő kör volt az eredmény. A lányom új gépével viszont pazar!
10. Mesterséges
Drága kolléganőnk, aki csak 3 hónapig volt nálunk ugyanolyan "elvetemült" pedagógus, mint én. Amennyi kreatív dolgot összegyűjtött a sokéves munkája alatt, mindent a húgomra és rám hagyatékolt. Szebbnél szebb dolgok, majd meglátjátok, mert fogom ám mutogatni. Ez is az ő műve. (Egyik technika órán el is készítettük az osztályommal.)
11. Lefelé nézve
Nagyon sokat dolgoztam, egész nap alig jutott időm az evésre. Estére a férjem készített egy kis kalória -és koleszterinmentes diétás vacsorát. Degeszre ettem magam. (Ez a kép már menet közben készült, mikor eszembe jutott, hogy illik a napi témához.) Csak segítek: Lecsókolbász, lángolt kolbász, szalonna, sült hagyma és sült alma.
Ahogy a szünetről visszajöttünk az első matek órán ezt a színezős feladatot kapták a gyerekek, amit a legtöbbnek sikerült hibátlanul megoldania. Ugye, milyen szép színes?
13. Megmosolyogtat
Az iskolában napi szinten van min mosolyogni, mivel a gyerekek olyanokat mondanak, hogy alig bírom néha megállni nevetés nélkül. Bánom is, hogy nem gyűjtöttem össze ezeket a dolgokat, mert néha jól esne visszaolvasni. De van egy elsős kislány, akire elég ha ránézek, engem is megmosolyogtat. Már korábban is mutattam róla fényképet, jöjjön ismét ő, a kis kedvencem, Mercike. Legutóbb azzal csalt mosolyt az arcomra, hogy bújócskázás közben úgy bújt el, hogy a kőfal mellé állt, ahol bár volt egy kis kiugró, attól mindenki látta. Sajnos nem volt nálam a fényképező.
14. Három dolog
Még decemberben elkezdődött az a tanfolyam, ami az idén januárban folytatódott. A témához kapcsolódó segédanyagot már akkor megkaptuk. Kedvencem ez a daloskönyv és a hozzá tartozó két CD.
15. Fekete + fehér
Az utóbbi időben a lányom összevásárolt magának egy-két dolgot, ami tökéletesen illik a napi témához.
16. Nap
Ma olyan köd volt felénk, hogy a szomszédos templom tornyát sem lehetett látni, nemhogy a napot. Délután Miskolcra mentünk, addigra egy kicsit a köd felszállt, de nap ott sem volt sehol. Már kezdtem aggódni, hogy rajzolnom kell egy napot, hogy le tudjam fotózni, mikor megláttam egy Waberer's-es a teherautót. Aztán a fénykép valahogy eltűnt. Így előkerestem azt a képet, amit az osztályomban készítettem az egyik díszünkről.
17. Kicsi
Továbbképzésre kellett járnunk, ami pénteken volt először. Gondoltam, majd a helyszínen keresek valami kicsit és lefényképezem. Aztán délután az előadónk azt kérte, alakítsunk csapatokat. Így ez lett a mai fénykép: Munka közben a mi kis csapatunk.
18. Kedvenc hely
Persze megint szombati napra jutott ez a téma. Amúgy sem vagyunk az a család, akik olyan sok helyre járnának, de a szombat az mindig a mosással és a takarítással telik. De ugye ezek helyszíne nem tartozik a kedvencek közé. Ami itthon a kedvenc helyem egyike, természetesen a számítógépes sarok.
19. Reggeli
Nem jellemző rám, hogy reggelizek, de erről már írtam. A hétvége azonban az a nap, amikor együtt a kis családunk, és ilyenkor általában közös reggeliket tartunk. Tudom, hogy nem a legötletesebb kép, de annyira tetszik, mikor ilyen tojásokat török fel. Most sem tudtam megállni, hogy ne fényképezzem le. Három tojásról készül a reggeli a férjemnek.
20. Napi tennivalók listája
Nem szoktam listát írni sem a tennivalóimról, sem vásárláskor. Éppen ezért régebben volt olyan, hogy négy dologból egyet elfelejtettem. Az agykontroll tanfolyam óta azonban nem felejtek el semmit, mivel használom a "memóriafogast". (Persze csak ha 3 dolognál többet kell megjegyeznem vagy elintéznem.) És tudjátok, hol van ez a "fogas" azóta is feltéve? A konyhában,... hogy mosogatás közben tudjak gyakorolni.
21. Kék
Valika rengeteg kincset hagyott ránk, amit nem győzök emlegetni és megköszönni. Nemcsak ötleteket, sablonokat és alapanyagokat, hanem nagyon sok CD-t is, sok-sok hasznos dologgal.
22. Szép
Ez a kép később készült, és nem is én készítettem. De annyira szép, és ahogy az elején említettem, nem tudtam követni a futószalagot. A lányom készítette valamelyik este a gépével. Éppen havazik.
23. Lefekvés
Ez volt talán az eddigi legkönnyebb téma. Már a legelején tudtam, hogy ide csakis a kutyánk fotója kerülhet. Nem tudom, más kutyák hogy fekszenek és hogy alszanak, neki ez a kedvenc pozitúrája. Naponta tudnék ilyen képet készíteni, és gyakran készítek is, mert annyira cuki, ahogy így alszik.
24. A tered
Ez a kép nem az én teremet mutatja, hanem a kisebbik lányomét. Ez az a hely, ahol most a legtöbb idejét tölti. (Esti fotó a barátja házáról és a környékről. Azt hittem, jobban fognak látszódni a fények.)
25. Egy kis ízelítőt a nyárból / télből
Éppen a suliban voltam, mikor elkezdett esni a hó. Csináltam is egy képet, aztán itthon láttam, hogy nem nagyon látszódik rajta a hóesés. A lányom is készített egyet, így "kölcsönvettem" az övét (is).
26. Szórakoztató dolog
A tanfolyamra készülve sok dalt kellett megtanulni, amit aztán elő is kellett adnunk. Nem tudom, de a családom nem nagyon díjazta az éneklésem, pedig amúgy nincs rossz hangom. A nagyobb hozott egy fülhallgatót, hogy úgy hallgassam a zenét, amire aztán halkan énekeltem. Végül azért mégiscsak lett egy rajongóm: a kutyám.
27. Valami, amit vásároltál
Az utóbbi időben nem vettem magamnak konkrétan semmit, viszont a Lidl-ben begyűjtöttem 2 üveg mogyoróvajat. Persze nem kenyérre kenem, hanem csak úgy magában eszem. Kár lenne az ízét a kenyérrel elrontani.
28. Vacsora
Nem sok mindent tudok hozzáfűzni. Egyik esti vacsoránk.
29. Ablak
Bár már elmúlt karácsony, a lányom szobájának ablakában még fenn vannak az égők. Mikor megjött az új fényképezőgépe, azt próbálgatta, no meg persze én is. Ekkor készült a kép, amin az ablak annyira nem látszik, csak a fények, de nekem nagyon tetszik.
30. A legjobb találmány
Nehéz feladat, mivel nagyon sok dolog van, amihez már annyira hozzászoktunk, hogy el sem tudjuk az életünket képzelni nélküle. De tavaly nagyon zokon esett, hogy nem volt áram több, mint két napig, és a kevés gyertyánk nem sok tevékenységre adott lehetőséget. Persze élveztem a kártyázást és a beszélgetést. Most viszont már tudom, hogy miért feküdtek nagyszüleink a tyúkokkal. Szóval az áram bevezetése a házakba az egyik legjobb találmány.
31. Pettyes
Továbbképzésen voltunk, nagyon finom ebédet is kaptunk. Az asztalunkat díszítette ez az ágacska, és bár nem tudom, hogy jó-e a témához, élve az alkotói szabadsággal, ezt tettem ide.
Tartalmas hónapon vagyok túl, és mivel a február sem lesz unalmas előreláthatólag, úgy döntöttem, hogy egy időre felfüggesztem ezt a játékot. Képes naplóval viszont majd jövök időnként.
A képek most is nagyon tetszenek,a mondatokat hozzájuk pedig egy élmény olvasni.Szinte látom magam előtt a pillanatokat amikor kattintasz....:) Sajnálom,hogy abba hagyod,de teljesen megértelek,mindenre nem futja az időnkből....Puszi
VálaszTörlésKöszi. Tényleg élveztem, élvezem a fotózást is, de annyira húzós 2 hét van mögöttem, hogy nem látom értelmét küszködni a februárral. Tavaly áprilisban vágtam bele, sok téma ismétlődik, én meg fáradt vagyok. :((
TörlésPuszi
Szia!
VálaszTörlésNagyon tetszik a januári összefoglalód is. :) Sajnálom, hogy most abbahagyod.Remélem azért még láthatunk hasonlót nálad. :)
Szia Zsuzsi!
TörlésNagyon aranyos vagy, örülök, hogy tetszett neked. Én is élveztem a fotózást és a kommentelést is, de nem tudtam úgy csinálni, ahogy szerettem volna. Ha pedig gondként van a fejünkben, akkor az már nem játék. Sajnos a február is húzós lesz, ezért függesztem fel egy kis időre.
Képes naplóval viszont biztosan jövök. :))